Az Egyesült Államok a második világháború óta nem nézett szembe harctéren olyan ellenféllel, amely technológiailag egy ligába tartozik vele. Hamarosan újra itt az idő egy vérfagyasztó thriller szerint, amelyet elitkatonák írtak.
2021. április 28. 13:41
p
0
2
0
Mentés
2034-ben járunk, a Fehér Házba először költözött be függetlenként megválasztott elnök. Minden jel arra utal, hogy az Egyesült Államok globális befolyása tovább hanyatlik, a NATO végleg elvesztette jelentőségét. Izrael feladta a Golán-fennsíkot, a közel-keleti térséget Irán dominálja. Vlagyimir Putyin befolyása alá vonta az orosz közelkülföldet, India és Kína is lehagyta Amerikát a kiberháborús képességek területén. A 2020-as évek elejéhez képest csak két dolog változatlan: Az egyik, hogy Peking és Washington továbbra is kakaskodik a stratégiai jelentőségű Dél-kínai-tengeren, a másik, hogy az Egyesült Államok sem partnerei, sem önmaga előtt nem ismeri el mozgásterének szűkülését. Hamarosan kiderül, hogy minden veszélyforrás közül ez
a leghalálosabb.
Elliot Ackerman regényíró, ex-tengerészgyalogos. James Stavridis nemrég leszerelt tábornok, rombolók és repülőgép-hordozók egykori parancsnoka, az európai NATO-erők korábbi főnöke. E kompetenciájában nehezen megkérdőjelezhető szerzőkettős thrillerben dolgozta fel, hova vezethet egy közvetlen kínai–amerikai ütközet az egészen közeli jövőben. Szemben a Tom Clancy-sztorikkal, ennek nem lesz második része.
A 2030-as évekre Kína megszerzi a digitális fölényt az Egyesült Államokkal szemben”
A feszültség akkor eszkalálódik, amikor egy amerikai flottilla „hadgyakorlat” során túlhalad a kínai ellenőrző ponton, és segítségnyújtás címén ráteszi a kezét egy helyi „civil” hajó gyanúsan katonai célú elektronikájára. Rövid időn belül egy F-35-ös vadászgép „ismeretlen eredetű” hekkertámadás eredményeként meghibásodik a Közel-Kelet fölött, s kényszerleszállása után „véletlenül” kínai kezekbe kerül. A szokásos csereüzlet ezúttal nem működik. A hübrisz és agresszió fűtötte kínaiak végleges garanciákat kérnek Washingtontól a Dél-kínai-tenger elhagyására, aminek elutasítását előbb egy egész Amerikát sötétbe borító áramszünettel, majd kisebb hadihajók elsüllyesztésével viszonozzák. Nem torpedókkal. Kizárólag informatikai eszközökkel. Kína totális kiberháborúra vált, az USA gazdasága négy hónapon belül összeomlik, nagyvárosai dezintegrálódnak. Milliók halnak meg, és felüti a fejét egy új, sugárzással terjedő járvány.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?
Az agyi implantátumokkal nem csupán betegségeket lehet majd kezelni, de akár egészséges emberek memóriáját és egyéb képességeit is fejleszthetik általa. Az már más kérdés, hogy ez mennyire etikus.