A 2022-es választás nemcsak az „Orbán vagy nem Orbán”, hanem morális világképek harca is lesz.
2022. február 20. 13:29
p
0
0
0
Mentés
Pár ezer karakterben tizenkét év értékelését adni szinte lehetetlen, különösen akkor, ha szerzője elemzői jelleggel, azaz nem legitimáló keretben kívánná azt elvégezni. Vizsgálhatnánk például a közpolitika felől, ami megannyi szempontot hozna be, így könyvnyi terjedelemről beszélnénk. Amennyiben egy-egy területet értékelnénk, az szükségképpen a rezsim vagy a közpolitika komplexitásának leegyszerűsítéséhez vezetne, így ettől eltekintek. Azt is kár lenne gondolni, hogy a másik oldalon állóként megpróbálok az értékmentesség jegyében eljárni. A szerző személye elég egyértelmű lehet arra nézve, hogy az alábbiakban milyen konkrét értékkatalógus jegyében érvel.
Térjünk le tehát akkor a „módszertani” viták bonyolultságáról, és forduljunk, ha nem is az Orbán-rezsim immanens politikai logikájához, hanem egy jobboldali politikai filozófushoz. Lánczi András legutóbbi munkájában (Antikok és modernek vitája) a következőképpen fogalmaz: „Mivel egyedül az igazság nem relatív, ez mindaddig fenn is fog maradni, amíg az Orbán által képviselt igazság fennáll. […] Amikor Orbán majd egyszer lelép, nem az igazsága fog elveszni, csak relativizálódik a politikai harcban.”
Nem beszélhetünk kereszténydemokráciáról ott, ahol a pluralizmus nem adottság”
Ezeken a gondolatokon érdemes kicsit elidőzni. Csak egy kizárólag az ideológia által vezérelt ember gondolhatja azt, hogy a politikában van olyan, hogy igazság. Mármint hogy az egy és örök. A politika dinamikáját éppen az igazság- és igazságosságkoncepciók, illetve azok megalapozásának küzdelme hajtja – és megannyi más. Ezt különösen azoknak kellene elfogadniuk, akik mind az emberi természetet, mind az abból fakadó, testre, jellemre, lélekre, majd cselekvésre vonatkozó gondolatokat csak egyféleképpen akarják elgondolni. Ez a korlát megbocsátható, ha kognitív eredetű, elfogadható, ha vállalt értékválasztás, de lelepleződik, ha érdekvezérelt. Az érdek pedig a legkülönfélébb lehet. A negatív pólusa ennek a pozíciónak, hogy „csak” (lásd Selmeczi Gabriella sajtótájékoztatóját, 2014. április 2., Youtube), vagy a pénz. Utóbbiak egyike sem a politika saját logikájából következik, hanem a megalapozatlanságot és a pénzt tekinti a politika céljának.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.