Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Az olaszok engedményekért cserébe jóváhagyták az egyezséget, jöhet a migránskvóta. A magyar kormány határozottan elutasítja a javaslatot, és nincs ezzel egyedül.
***
„Történelmi” egyezségnek nevezték a tárgyalófelek a 11 órás maratoni tárgyalássorozat eredményeképpen létrejött csütörtök esti megegyezést – a jelző nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2015-ös menekültválság óta nem tudtak dűlőre jutni a tagállamok a közös uniós álláspontról az elmúlt évtized legellentmondásosabb politikai kérdésében, a migráció ügyében. A magyar kormány azonban nem tapsol a megegyezésnek, amit továbbra is határozottan elutasít. Orbán Viktor kormányfő így reagált a fejleményre:
„Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat” − írta.
A magyar álláspont szerint
ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.”
Huszonegy tagállam hagyta jóvá végül a dealt az uniós belügyminiszterek tanácskozásán Luxemburgban – a döntés egyszerű többséget igényelt, vagyis elegendő lett volna a 27 közül 14 tagállam támogatása, és csupán 10 ország blokkolta a döntést, mégis, az olaszok váltak a mérleg nyelvévé: politikai egyezséget a legnagyobb bevándorló-befogadó ország nélkül nem lehetett tető alá hozni.
Giorgia Meloni olasz kormányfő bevándorlásellenes programmal nyert választást, így számára a deal csak akkor volt elfogadható, ha biztos garanciák kap az olasz álláspont feltételeire. Olaszország kőbe véste a tárgyalások előtt, hogy pénzügyi kompenzáció ellenében sem lesz tovább a bevándorlók hatalmas menekülttábora, vagyis a befogadottakat szét kell osztani a tagállamok között, azok nem maradhatnak olasz területen. Németország pedig azzal érvelt, hogy megoldást kell találni a migrációs helyzetre, mert a német földre érkező menekültek 80 százaléka mindenfajta regisztráció, igazoltatás nélkül jut el oda.
Végül Olaszország mentességek fejben beadta a derekát,
Az egyezség megváltoztatja a menedékjogot kérők határbeléptetésének, illetve az EU területén való elhelyezésük szabályait is.
Egyes menedékkérők kérelmezési eljárása azonnal a határátlépéskor megkezdődik majd (ez volt az egyik német feltétel), és egyszerűbb lesz azon bevándorlók visszatérése is, akiknek egyszer már elutasították a menekültkérelmét. Az eljárások időkerete is szűkül:
Az első biztonságos országok (frontországok) mentességet kapnak a kérelmezési eljárás azonnali, a határállomásokon történő végrehajtása alól abban az esetben, ha egy meghatározott mennyiségű bevándorló kérelmezését már megindították – a kötelezően lebonyolítandó bevándorlási eljárásokat százalékos arányban határozza meg tagállamokra bontva az egyezmény; a kvóta teljesítését követően a többi kérelmező elbírálását a befogadási kvóta alapján kell elvégeznie a többi, nem első biztonságos uniós tagállamnak.
Az olaszok számára kulcsfontosságú kérdés volt, hogy mi lesz a szabályozás az illegális vagy a menekültstátuszt a hatóságoktól nem kapó migránsok visszafordíthatóságával kapcsolatban. Az olaszok az EU által első biztonságos országnak elfogadott államok körét bővíteni szerették volna, és ezt meg is kapták:
Ennek feltétele, hogy a kérelmező és a harmadik biztonságos ország között „kapcsolatnak” kell fennállnia, vagyis oda lehet visszatoloncolni egy menekültet, ahol korábban már tartózkodási engedélyt kapott, vagy letelepedett már, illetve élnek ott hozzátartozói.
A Rómának tett fő uniós engedmény azonban az volt, hogy a tagországok – természetesen a nemzetközi jog betartásával – saját hatáskörükben dönthetik majd el, mely országok minősülnek biztonságos országnak – vagyis Olaszország például felszólíthatja Tunéziát arra, hogy akkor is fogadja vissza a területéről Európába továbbutazott migránsokat, ha azok soha nem éltek ott; hasonlóképpen az EU szíriai menekülteket is visszatoloncolhat majd Törökországba, ha onnan érkeztek a kontinensre.
Az egyezség szigorító része a migránskvóta ügye: a tagállamoknak arányosan meghatározott számú bevándorlót be kell fogadniuk a többi tagállam tehermentesítése érdekében,
a befogadás kiváltására egy tagállamnak meghatározott összeget (22 ezer euró (8 millió forint) „szolidaritási hozzájárulás” / be nem fogadott migráns) kell majd befizetnie egy uniós alapba, amelynek keretéből nem uniós országok területén, a migrációs forrásországokba való repatriálási projekteket fog az Európai Bizottság finanszírozni.
A belügyminiszterek egyezségét követően a szöveg az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé kerül majd, ahol megformálják majd a megállapodás végleges szövegét.
egy esetleges jobboldali előretörés esetén a népakarat átírhatná a migrációs irányvonalakat, és magát az uniós megállapodást is.
--
--
Nyitókép: Bevándorlók állnak sorban az olaszországi Lampedusa kikötőjében 2023. június 8-án (forrás: Vincenzo PINTO / AFP)