Emmanuel Macron francia elnök néhány éve az új vezető és mozgalomépítő határozottságával rendezte újra nem csak a francia centrista liberálisok, hanem az egész európai liberális pártcsalád szervezetét. A régen még Lambsdorff grófék, később aztán Guy Verhofstadt és társai által fémjelzett európai liberálisok korábban ALDE néven futottak, majd a macroni reformok nyomán a Renew Europe (Újítsuk meg Európát) nevet vették föl.
A névváltoztatás egyik oka az volt, hogy
a Macron-féle En Marche mozgalom nem kívánta a „liberális” szót használni,
így végül egy semlegesebb, reformokról és megújulásról szóló üzenetet választották a pártcsalád nevének.
A liberális pártok szövetsége sok évtizedes múltra tekint vissza, többek között a Liberális Internacionáléra is, amelyet a kilencvenes években még Otto Lambsdorff gróf, német liberális politikus vezetett, aki a korabeli Fideszt is e pártok közösségébe fogadta be, mielőtt a jobbra elinduló Fidesz az Európai Néppártban talált volna otthonra.
A liberális pártok jelenlegi európai parlamenti formációja, a Renew múltja csak négy évre tekint vissza –
és ez a pár év sem volt mentes az alapvető érték- és érdekvitáktól a köreikben.
Az EP-frakció élére 2019-ben Dacian Ciolos korábbi román miniszterelnök került, a Magyarországgal kapcsolatos vitákból ismert Sophie in 't Veldet győzte le a pozícióharcban. Ciolos azonban csak két évet töltött a Renew élén, majd újra belevetette magát a román belpolitika unalmasnak soha nem mondható közegébe.
A Renew-t azóta Stéphane Séjourné francia politikus vezeti, aki korábban Emmanuel Macron tanácsadója volt. Nem áll messze a valóságtól tehát, ha úgy gondoljuk, a pártcsalád reformja fölött bábáskodó, majd most már a korábbi tanácsadója által vezetett Renew mögött Emmanuel Macron áll, s politikájukat ő határozza meg.
A liberális frakciónak alapvetően elég kényelmes helyzete van az Európai Parlamentben,
101 képviselőjükkel jelenleg ők a harmadik erő a saját jobbos kihívóival küzdő Európai Néppárt (178 képviselő) és a meggyengült európai szocialisták (141 képviselő) mögött. A liberálisok előzik a Zöldeket (72), a konzervatív ECR-t (66), a radikális jobboldali ID-t (60) és a baloldalt (37).