Kukorelly: Az csak a látszat, hogy a hülyéket könnyebb kormányozni (VIDEÓ)
Az író szerint azon múlik minden, hogy egy társadalom mennyire kulturált, és minél kevésbé kulturált, annál rosszabb mindenkinek. Azoknak is, akik hatalmon vannak.
„A Hídember után megüzenték, hogy ilyen fideszes ge*iket nem akarnak a vásznon látni” – mesélte a színész Veiszer Alinda műsorában.
Veiszer Alinda vendége volt Eperjes Károly, aki a Magyar Passió című új filmjéről, és ezzel összefüggésben a családi keresztény hatásokról és a megbocsátás fontosságáról beszélt. Elmesélte, hogy a filmben több jelenet is a családjával történt meg, például az, amikor egy illegális Trianon-megemlékezést az ÁVH-sok vízágyúval próbálnak szétverni, de az emberek nem tágítanak, rendületlenül állnak a virágból meglepetésként a papnak kirakott Nagy-Magyarország mellett – olvasható a Telex összegzőjében.
Szó esett a bocsánat fontosságáról és az irgalmas szeretetről, melyeket Eperjes saját bevallása szerint maga is törekszik gyakorolni a saját életében. Elmondása szerint annak a személynek is megbocsátott, aki megüzente neki a Hídember után, hogy az akkori kurzus nem akarja őt a vásznon látni.
„Ezeket a fideszes ge*iket nem akarjuk látni” – idézte pontosan a színész.
A Telex szemléjéből kiderül, hogy a besúgás és a megbocsátás kapcsán szóba kerül Szabó István is, aki tanácsokat adott az egyébként kilencszer átírt forgatókönyvben Eperjes Károlynak. Elmeséli, hogy Szabó Istvánt két másik barátjával együtt elkapták 56-ban, mert főiskolásként filmezték-fotózták a történéseket. Amikor az egyik barátot vitték vallatni, és beszervezni, akkor a földön ott látta a vérben fekvő, megvert Szabó Istvánt. Szabóval kapcsolatban Eperjes leszögezte: „hogyne állnék ki egy ilyen ember mellett, hát ő áldozat”.
Arra a felvetésre, hogy a mostani kurzusban is margóra vannak téve művészek, és vajon mit lehetne tenni, hogy megszűnjön ez a jelenség, Eperjes azt mondta:
„Vissza kéne találni a zsidó-hellén-keresztény kultúrához. Mert az a kultúra, a többi csak civilizáció. És ehhez nincs más út, mint az irgalom”.
Azt is elárulja, hogy a film angol címe is azért lett Mercy (irgalom), mert ha benne lenne, hogy Isten, vagy Krisztus, akkor valószínűleg az emberek nem mennének be a moziba.
Eperjes, akivel lapunk is készített interjút legújabb filmje kapcsán, leszögezi:
Történelmi filmek
A színész szerint a Nemzeti Filmintézet helyesen teszi, hogy a restanciát igyekszik behozni a történelmi filmek, a „helyes identitást erősítő” filmek terén. A helyes identitás pedig az „Isten, család, haza, egység”.
Hogy mi van akkor, ha valakinek az identitásában nincs Isten, vagy épp homoszexuális, mint mondjuk Nádasdy Ádám, a magyar kultúra fontos szerepelője, az Isteni színjáték újrafordítója, hogy akkor lehet-e jó hazafi valaki, Eperjes azt a választ adja, hogy ő az Isteni színjátékot inkább Babitscsal olvassa – írja a portál.
Nyitókép: Földházi Árpád