Magas szolgáltatás-külkereskedelmi többlet, fokozatosan normalizálódnak az ipari termelői árak
2023. május 31. 11:27
Az ipari termelői árak 2023 áprilisában az egy évvel korábbihoz képest növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva viszont két százalékkal csökkentek. 2023 I. negyedévében mind a szolgáltatások euróban számított exportja, mind az importja nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 538 millió euróval volt több a 2022. I. negyedévinél.
2023. május 31. 11:27
p
2
1
3
Mentés
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Az ipari termelői árak 2023 áprilisában
Az ipari termelői árak növekedése bár éves alapon még jelentős, 15,9 százalékos volt, de havi alapon ismét csökkenést mutattak az árak. Regős Gábor szerint ez első ránézésre az árak fokozatos normalizálódását jelenti, az ördög azonban a részletekben rejlik.
Jelentősen eltérő volt ugyanis a belföldi (41,9 százalék) és az export árak (3,3 százalék) emelkedése.
A közgazdász ezt az energiaipar magas belföldi áraival magyarázza, amelyben vélhetően a magas áron bent ragadt szerződések játszanak szerepet, így pedig a magyar vállalkozások a világpiaci folyamatok ellenére is magas áron kapják az energiát, miközben külföldön már kevésbé lehet magasabb áron értékesíteni. Ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi energiaárak egy év alatt 110 százalékkal növekedtek, míg az export energiaárak 20,7 százalékkal csökkentek. Ez egyrészt a magyar export versenyképességét csökkenti, másrészt pedig rámutat egy olyan tényezőre, amely a kiemelkedően magas magyar inflációhoz hozzájárul. Regős ajánlása szerint a magyar ipar versenyképességét tehát nem a forint leértékelésével, hanem a versenyképes energiaárak biztosításával, illetve a kevésbé energiaigényes ágazatok támogatásával lehet elérni.
Mindezeket figyelembe véve meglepőnek tartja a vegyipar árainak 2,6 százalékos mérséklődését. Ugyanakkor kevésbé meglepő az élelmiszeripar 25,3 százalékos áremelkedése, bár itt az ütem már jóval alacsonyabb az előző havi 34,4 százaléknál. Ebben az energiaárak mellett szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelői árak, illetve a profitemelkedések is.
Regős Gábor szerint a világpiaci energiaárak alakulásának megfelelően nem lenne meglepő a következő hónapokban az ipari termelői árak havi alapú további csökkenése sem, ez pedig összességében segítheti az infláció lassulását is.
2,4 milliárd euró volt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet az I. negyedévben
Regős Gábor szerint az első negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom a várakozásoknak megfelelően kedvezően alakult: az export euróban számított bővülése (12,6 százalék) érdemben meghaladta az importét (5,9 százalék), ami azt is jelenti, hogy a többlet növekedni tudott, azaz az első negyedévben az egyenleg a gazdasági teljesítményt is pozitív irányba módosíthatta.
A nagyobb szolgáltatáscsoportok közül a turizmusban látszik a legnagyobb érdekesség: az export értéke a várakozásoknak megfelelően nagymértékben, 24,9 százalékkal nőtt, azonban az import bővülése ennél is nagyobb mértékű, 44,6 százalékos volt. Az elemző szerint ez egyrészt mutatja, hogy a koronavírus után fokozatosan épül vissza a nemzetközi turizmus, másrészt pedig rávilágít arra, hogy a belföldi turizmus csökkenése nem kizárólag a magyarok mérséklődő vásárlóerejére vezethető vissza, hanem arra is, hogy sokan inkább külföldre utaznak.
Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős egyenlegjavulás történt a szállítási szolgáltatásoknál: az export értéke 39,3, az importé 12,9 százalékkal nőtt egy év alatt. Kedvezőtlen hírek érkeztek ugyanakkor az üzleti szolgáltatások irányából, itt romlott is az egyenleg: az export értéke 6,7, míg az importé 2,8 százalékkal csökkent.
Összességében tehát a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege az első negyedévben javult. Ezt azért is tartja fontosnak a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, mert a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelentősebb része a szolgáltatásoknál jelenik meg, így a szolgáltatások exportjának erősödése lehet a gazdasági felzárkózás egyik kulcseleme.
Számottevő, 2,4 milliárd eurós többlettel zárt a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a ma közzétett KSH-adatok alapján. Értékét tekintve a kivitel és a behozatal is 3,7 százalékkal nőtt egy év alatt euróban számítva. A turizmusexport 9, az üzleti szolgáltatások kivitele pedig 10,3 százalékkal bővült euróban számolva, ami a jövőre nézve is örvendetes hír a Makronóm Intézet elemzője szerint.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Áprilisban lassult az infláció üteme, de nem a Fed céljaival összhangban, így még várni kell az amerikai kamatcsökkentésre. Ez a feltörekvő piacoknak sem kedvez.
Éves alapon már csupán egy százalékkal nőttek az élelmiszerárak a KSH friss adatai szerint – a múlt hónapban pedig az árak összességében csak 3,7 százalékkal emelkedtek. A havi adatok a bázishatások miatt hullámzóan alakulhatnak, de éves átlagban az idén 5 százalék alatt maradhat az infláció – értékeli a mai adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!
A kétszeres ötkarikás bajnok tudatosan vonult háttérbe az utóbbi időben, ám örömmel dolgozik újra a magyar olimpiai mozgalomban. Nagyon bízik Szilágyi Áron negyedik aranyában, a magyar labdarúgó-válogatott remek Eb-szereplésében és abban, hogy az újjáalakuló Újpestnek végre nem lesznek kiesési gondjai.
A Békemenet elérkezett saját legmélyebb forrásához. Vagy úgy is mondhatnánk: soha nem volt még olyan húsbavágóan fontos, mint éppen ma. Ungváry Zsolt írása.
p
2
0
10
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2023. június 04. 11:35
Egyre erősebb a gyanúm, hogy ezt Rogánék direkt csinálják.
Csak készakarva tekinthetik ennyire hülyének az embereket.
Összeszedték magukat, töbszörös milliárdossá váltak, kezd nekik szorítani a Fidesz kabát.
Elismert Világpolgárok szeretnének lenni, szemük előtt Gyongyösi példája lebeg, akinek többért is megbocsájtottak.
Az idétlen kommunikációval a Fidesz ellen fordíthatják az embereket, miközben ők maguk háttérben maradnak.
Na ilyenekért nem olvassa senki a jobboldali gazdasági firkálmányokat.
Először ipari termelés, külgazdasági egyenleg nélkül, aztán örvendezés a szolgáltatás többleten.
A Figyelő pont az ilyen állandó sikerpropagandákon bukott meg.
Nem azért olvas az ember gazdasági lapot, hogy Rogán-propagandát olvasson.
Híradó minden nap bemondja, hogy gyalázatos infláció van Nyugat-Európában, de azt nem, hogy mennyi.
Amióta 1995-ben a mostani módszertan szerint kezdték el mérni a GDP-t, technikai recesszióban már ötször volt a magyar gazdaság, olyan eset viszont, hogy nem csak két negyedévig tart ez, hanem három egymást követő negyedévben is csökkenjen a teljesítmény, mindössze egyszer volt példa mostanáig: 2008 júliusa és 2009 márciusa között."
...sikerült egy brutális világgazdasági konjunktúra után Megyesi-Gyurcsányi "magasságokba" repíteni az ország gazdaságát... jár a taps.