A két gettónál bizonyíthatóan a németek parancsoltak, aki ennek az ellenkezőjét állítja, azaz engem mint magyart képzel a vezéri székbe, nem mond igazat. Interjú.
„– Hogy került kapcsolatba a németekkel?
– Március 17-én, 1944-ben Richter ezredes parancsnoksága alatt egy csapat német költözött az egyik kassai házba. Tíz nap múlva a főnököm, Horváth György rendőrtábornok az irodájába hívott. Ott ült az említett Richter és még másik három SS-tiszt. Felettesem bemutatott, s közölte, mivel a hivatalban én bírom legjobban a nyelvüket, összekötőként delegál hozzájuk. Ez annyit tett, ha volt valami óhajuk-sóhajuk, azt először velem közölték, s azt én továbbítottam a megfelelő helyre.
– Miért vállalta el?
– Ez egy határozott parancs volt. Aki szolgált bármilyen fegyveres testületnél, tudja, mivel jár ennek megtagadása. De miért álltam volna ellen? Nem gazemberségre, hanem fordításra utasítottak. Kérdem én, ezen az alapon ma minden, a kommunizmust szolgáló tolmácsot el lehetne-kellene ítélni? Amúgy pedig egyáltalán nem volt kellemes feladat.
– Mire gondol?
– Említek két, bizonyítható esetet, amely jól megvilágítja a rendőrség kassai szerepét, súlyát. Egy napon két civil ruhás nyomozó jelentette, a németek feltörik, fosztogatják a lezárt zsidó üzleteket. Ezt határozott törvény tiltotta – ám a hepciáskodó nyomozókat a németek letartóztatták, és elvitték. Zágony György kollégám és barátom pedig úgy került a börtöncellájukba, hogy az utcán néhány dehonesztáló megjegyzést tett Hitlerre, hozzátéve, a háborút biztos el fogja veszíteni. Richterék közölték, a foglyokat Dachauba szállítják. Akkor én elmentem az ezredeshez, és arra kértem, engedje el őket, mire azt felelte, majd gondolkodni fog az ügyön. Végül két nap múlva kijöhettek, ám mi azonnal leszereltük őket, nehogy megint bajuk essék. Még egy megjegyzésem lenne ezzel kapcsolatban: magam a téglagyári és a belvárosi gettónál mindössze kétszer-kétszer jártam. E két helyen bizonyíthatóan a németek parancsoltak, aki ennek az ellenkezőjét állítja, azaz engem mint magyart képzel a vezéri székbe, nem mond igazat.
– A zsidókért nem emelte föl a szavát?
– Ha bizonyos feladatok elszabotálása szóemelésnek számít, akkor igen.”
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Amit az Egyesült Államokban látunk, arra nem volt példa a modern kori történelemben.
Ayrton Senna emléke nem halványodik, a legendás versenyző kultusza ma is virágzik.
