Még visszaszerezhető a magyar presztízs

2015. október 10. 10:45

A stíluson és a megfogalmazáson én persze szelídítettem volna, de azt hogy a demokrácia veszélyben van, és itt diktatúra épülne ki, nem osztottam és most sem osztom. Interjú.

2015. október 10. 10:45
Jeszenszky Géza
Jeszenszky Géza
Népszava

- Ezek szerint nem olyan a magyar külpolitika, amilyent jónak tart és amilyennek szeretné. Miben tér el?

- Én jó lelkiismerettel vállaltam el a második Orbán –kormány képviseletét Norvégiában és Izlandban, és azt kell mondanom, hogy az akkori számos, sok túlzást is tartalmazó bírálat ellenére jó lelkiismerettel védelmeztem azt a kormányt. A stíluson és a megfogalmazáson én persze szelídítettem volna, de azt hogy a demokrácia veszélyben van, és itt diktatúra épülne ki, nem osztottam és most sem osztom. Norvégiát nagyon fontos országnak tartottam és úgy gondoltam nemzeti érdek Norvégiával, Izlanddal és a skandináv térséggel minél szorosabb viszonyt kialakítani. Én egyébként még nagykövetként, az utolsó évben, a már meghirdetett keleti nyitást nem vitatva, azt javasoltam, hogy érdemben tegyünk meg egy északi nyitást, aminek több értelmét látnám, mint például egy déli nyitásnak. A gazdasági orientáció tekintetében tehát részben eltérően gondolkodom, de ennél sokkal lényegesebb az, hogy én nem hiszem, hogy Magyarország külpolitikája alapvetően letért volna a ’90 óta követett irányról, a nyugati orientációról, és ehelyett visszatérne a keleti szövetség és barátság programjához. A barátság rendben is lenne, csak ne vigyük túlzásba, ne veszélyeztesse ez a szövetségi viszonyunkat. Egyrészt úgy látom, hogy itt sokszor félreérthető nyilatkozatok hangzanak el, ám a médiában sugallt külpolitika azonban szerencsére nem azonos azzal, amit ténylegesen követünk. Nem látom például azt, hogy Magyarország a NATO-val szembefordulna. A NATO vezető ereje az Egyesült Államok. Nem azért, mert én vendégtanárként mélyen, belülről ismertem meg Amerikát és nem azért, mert nagykövetként jól éreztem ott magam, hanem ismerve az Egyesült Államok értékeit és hibáit is, meggyőződésem, hogy Amerika jó ország, Magyarországnak érdeke, hogy jó szövetségese legyen Amerikának. Ha ez a kölcsönös bizalmi viszony megrendül, és a magyar társadalom egy részében, a sajtótótól is támogatva, kialakul egy Amerika-ellenes kampány és közhangulat, azt rendkívül veszélyesnek tartom, és ez szembe megy a rendszerváltozás külpolitikájával.

- Egy korábbi hvg interjúban beszélt arról, hogy 2002 után, miután az Ön washingtoni nagyköveti kiküldetése véget ért, Orbán Viktor már másképpen folytatta az amerikai viszonyt és az nem úgy alakult, ahogy Ön szerette volna. Ez az interjú akkor készült, amikor André Goodfriend amerikai ügyvivővel folyt a csatározás. Ön azt mondta, ilyent nem lehet tenni, egy diplomatát nem lehet bíróság elé citálni, és figyelmeztetett, hogy nem szabad megromolnia az amerikai-magyar viszonynak. Visszatekintve, hogy látja, végül is mennyire romlott meg ez a reláció?

- Én pontosan azt mondtam, hogy az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyom nem megromlott, csak megszűnt. Nem volt módomban vele érdemi beszélgetést folytatni, pedig erre tettem javaslatokat. Viszont Orbán nyolc évig, ellenzékben nem mutatott semmiféle Amerika-ellenességet. Amikor a Gyurcsány-kormány idején itt járt az ifjabb Bush elnök, ekkor még úgy tűnt, hogy ez a viszony szoros és elmélyült. Amikor hazatértem Norvégiából, akkor hágott tetőfokára a bírálat Amerikával szemben a hivatalos körök részéről is. Ez egy mesterségesen felkorbácsolt hangulat volt. A kormánnyal rokonszenvezők körében eredményesen gerjesztette az indulatokat, a »hogy jön oda Amerika, hogy kitiltson embereket, különben is miért nem nevezi meg őket?«. Különben azt én sem értem, hogy tényleg van-e olyan amerikai törvény, amely a bűnösök megnevezését nem tenné lehetővé, ha nem nyilvánosan, legalább bizalmas csatornákon keresztül. Maga ez a feszültség indokolatlan, értelmetlen volt, és ennek voltak diplomáciailag disszonáns és dilettáns elemei. Egy hivatalban lévő ügyvivőt, aki egy országot, ez esetben épp az Egyesült Államokat képviseli, még akkor sem lehet és illik olyan jelzőkkel illetni, mint amivel illették, és nem lehet azt feszegetni, hogy nem kívánatos lenne. Lehet persze egy diplomatát is persona non grata-nak nyilvánítani és kiutasítani, de ez szövetségesek között elképzelhetetlen. Mégis, ilyen sugallatok is elhangzottak. Az nem is tudom megérteni, hogy egy művelt ember, aki hallott a diplomaták mentességéről, hogy mondhat olyant, hogy bíróság elé kell állítani egy külföldi diplomatát.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 65 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akvínói akvavit
2015. október 11. 15:14
Hány ilyen kártékony állatot nevezett ki Orbán, akinek a lelke a Népszavánál kezdte és oda viszi vissza? Jeszenszky a transzatlantista seggnyaláson kívül semmihez nem ért.
Területvédő
2015. október 11. 01:15
Jeszenszky Géza a Magyar Atlanti Tanács tagja. Ugyanúgy, ahogyan Orbán Viktor is. Jeszenszky Géza NATO-párti. Orbán Viktor is NATO-párti. Akkor mi a gond?
hátakkor
2015. október 10. 23:14
Jeszenszky leírja milyen nagy bajok vannak a State Departmentben, ami a fél világot bezavarja.
tango47
2015. október 10. 18:29
Mekk mester már elqrta: nem kicsit, nagyon.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!