Mi az a kötelezettségszegési eljárás, amit most megint Magyarország ellen indítottak? – Szakértőt kérdeztünk!

Ahogy arról a Mandiner korábban beszámolt, az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, ezért megindították az ilyen esetekben alkalmazható eljárást. A hivatalos indokolás szerint az Európai Bizottság úgy véli, hogy

mint például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Magyarország két hónapot kapott, hogy válaszoljon a felszólító levélre, amennyiben a választ nem tartják elfogadhatónak, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik

A hír kapcsán szerkesztőségünk megkereste Tárnok Balázst, az Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetőjét. A szakértő szerint a kötelezettségszegési eljárásnak ez még csak az első szakasza, ilyenkor az Európai Bizottság informálisabb keretek között jelzi a tagállam felé a kifogásolt pontokat, amelyre az adott tagállamnak – jelen esetben Magyarországnak – két hónapja van reagálni.

a választ várhatóan a Bizottság sem fogja elfogadni, ezt követően pedig jó eséllyel elindítják a második szakaszt. Ekkor már egy indoklással ellátott véleményt bocsátanak ki, amely már egy formalizáltabb szakasza az eljárásnak” – fogalmazott jogász, aki szerint ha a magyar kormány ezt is visszautasítja,

A fenti forgatókönyv megvalósulása esetén ha az Európai Bíróság az Európai Bizottságnak adna igazat a bírósági eljárás során, a bírói testület kötelezheti Magyarországot, hogy a kifogásolt pontok alapján módosítsa a nemzeti jogszabályt. A szakértő úgy látja: ha a magyar kormány továbbra is ellenáll a döntésnek, akkor újabb keresetet indíthat a Bizottság, ami már arra vonatkozhat, hogy 

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány ellenállása esetén az egész procedúra mennyi ideig tarthat, Tárnok Balázs úgy válaszolt: „Hónapokról beszélhetünk, amíg a Bizottság megindítja a keresetet a Bíróságon, a bírósági eljárás pedig akár évekig is eltarthat” – véli a jogász, aki elmondta azt is: „a legszélsőségesebb végkifejletnek számít az, amikor egy kormány nem hajtja végre a Európai Bíróság döntését, a tagállamok általában ezt meg szokták tenni”.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq