A norvégok is aggódnak, otthon marad a közép-kelet-európai munkaerő

2019. június 21. 0:18

Bakajannisz Péter
Egyre többen költöznek vissza már Norvégiából is a közép-kelet-európai régióba. Amikor 2004-ben Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, a munkanélküliség szintje közel 20 százalék volt az országban, ami azt eredményezte, hogy a lengyel munkaerő kivándorolt az országból. A lengyelek célpontjává vált többek között Norvégia és Hollandia, ahol a bérek magasabbak voltak és könnyebben lehetett munkát találni, mint otthon. Mára viszont fordult a kocka, ugyanis a lengyelek és a V4-ek rendelkeznek az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával az egész EU-ban, a növekvő bérek pedig egyre több munkaképes korú embert vonzanak haza.
„Aggódnak a hollandok, hazaindult a közép-európai munkaerő” – sorozatunk előző részét itt olvashatja.


Közép-Európa lenyomta a norvég béreket

Korábban a norvégok még sok esetben problémaként tekintettek a lengyel munkásokra, mára viszont már hiányolják őket a munkaerőpiacról. Májusban a Fafo nevű norvég nonprofit munkapiaci kutató-alapítvány kiadott egy jelentést, amelyből kiderült, hogy a norvég válaszadók 44 százaléka szerint a bevándorlók kiszorítják a munkaerőpiacról a kevésbé képzett norvég munkavállalókat.

A megkérdezettek fele egyetértett abban, hogy a

kelet-európai eredetű bevándorlás csökkentette a norvég béreket.

Bajban az építőipar, nem jön több közép-európai dolgozó

A legfrissebb adatok viszont az mutatják a Science Nordic szerint, hogy a közép-európai hátterű norvégiai be- és kivándorlók száma már megegyezik. Az elmúlt évben szinte tökéletesen ki is egyenlítődött, így már csak nettó 28 fő vándorolt Lengyelországból Norvégiába. A cikkben a magyarokat azért nem említik, mert a magyarság körében az elvándorlási hajlandóság a tévhitekkel ellentétben alacsony, de a legújabb adatok alapján a magyarokra is igaz, hogy többen jönnek haza, mint amennyien elmennek.

Mindeközben a norvég építőipar súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ugyanis ez a norvég iparág foglalkoztatta a legtöbb lengyel munkavállalót.

A Norvég Építőipari Szövetség (BNL) korábbi jelentése szerint a norvég építőiparban évek óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. Ez a jelenség egész Európában is megfigyelhető, főleg az építőipari szektorban, ahol kevés a jól képzett szakember. Közép-Európában egyébként kimagasló a magyar építőipar teljesítménye is, amely a nyugat-európai stagnálással mutat különösen erős ellentétet – olvasható a Makronóm cikkében.

Norvégiában „a vállalatok és a szervezetek még mindig úgy beszélnek, mintha végtelen hozzáférésük lenne a külföldi munkaerőhöz. Nem látom jelét semmit olyan törekvésnek vagy kampánynak, amely az iparágba vonzaná az embereket külföldről, vagy egyszerűen megpróbálná megtartani őket” – jelentette ki Iwona Kilanowska, a Norvég Építőipari Szövetség lengyel tanácsadója.

Lengyelországban a helyzet ugyanaz, mint Norvégiában volt korábban

Kilanowska hozzátette, hogy a lengyel építőipari cégek is egyre nehezebben tudnak képzett munkaerőhöz jutni, attól függetlenül, hogy drasztikusan növekedtek a bérek a szektorban. Ennek eredményeképpen a lengyelek

kénytelenek voltak ázsiai vagy más kelet-európai országokból munkásokat hozni.

Kilanowska szerint a lengyeleknél így ma ugyanaz az a helyzet a bevándorló dolgozókkal és az ő munkakörülményeikkel, mint amikor a kelet-európaiak mentek először Norvégiába.

Fordul a kocka

2018-ban nagyjából 185 ezer kelet-európai dolgozott Norvégiában, akik közül 130 ezer Norvégiában is élt, a Norvég Statisztikai Hivatal (SSB) adatai szerint további 55 ezer ember pedig ingázott a két ország között. A legtöbben közülük Lengyelországból érkeztek. A legnagyobb bevándorlási hullám 2011-ben volt, amikor 27 ezren érkeztek Norvégiába.

2011 óta viszont folyamatosan csökken a bevándorlás mértéke.

A főbb ok, ami miatt korábban a lengyelek nagy része – akárcsak Kilanowska – elhagyta Lengyelországot, a magas munkanélküliség volt, amely még a húsz százalékot is elérte 2004-ben.

Mára viszont a lengyel munkanélküliség is rekord alacsony, 5,5 százalék, miközben a bérek is növekedtek és a kormány egyre több támogatást nyújt a családoknak, ami tovább javítja helyzetüket. Akárcsak Magyarországon, ahol a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékon áll és közgazdászok szerint hazánk költi a legtöbb pénzt a családokra az unióban, a GDP közel öt százalékát.

Ráadásul a jól képzett lengyeleket ma már elég jól megfizetik és az életszínvonal is sokat javult az országban, ezért a legtöbben nem is hagynák el a családjukat azért, hogy külföldre költözzenek. Egy 2018-as felmérés szerint 

a megkérdezett lengyelek 90 százaléka nem is dolgozna külföldön.

Ez a szám 2014-ben még 79 százalék volt.

Egy másik kutatás 539 lengyel megkérdezésével arra jutott, hogy 18 százalék nem dolgozna külföldön, mert túl nagynak tartja a kulturális különbségeket, 12 százalék pedig azért nem, mert úgy véli, hogy a lengyelekkel rosszul bánnak külföldön.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 75 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az integrálódott török megy haza. Nem a kalifátuslakó.

Pont azért mennek, mert rühellik a temérdek illegális, a beilleszkedésre képtelen afrikai, közelkeleti, afgán, pakisztán és egyéb muszlimot.

És nem szavaznak.
:-)

Pedig nincs itt az a cikk, amiben az angolok adatai vannak arról, hogy melyik országból hányan kérték az állandó letelepedési engedélyt.

Hát nem tudom mit unnak az emberek, de az egészségügyről megvan a véleményük:

"...Az emberek közel fele nagyon rossznak ítéli meg a magyar egészségügyet..."

https://24.hu/belfold/2019/04/02/allami-egeszsegugy-felmeres-zavecz-research/

Arról is mesélhetnél, hogy ki isteníti Stróman Pénztáros Lőrincet???? Te valamit nagyon rosszul tudsz!!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés