Hongkong – magyarul „illatos kikötő” – hónapok óta könnygáztól bűzlik. Mind kevésbé tartható az egy ország, két rendszer elve, és a távoli Peking központosító törekvéseit egyre elkeseredettebben próbálják visszaverni a kapitalista nagyváros demokráciához szokott lakói.
Hongkong a világ egyik legnagyobb pénzügyi és kereskedelmi központja. Az ázsiai gazdaságok felemelkedésének mintapéldája, az ugrásszerű fejlődést végrehajtó ázsiai kistigrisek egyike. Mára fejlett telekommunikációs rendszerével globális távközlési centrum. A britek a 19. században azért szerezték meg, mert természetes kikötője rendkívül előnyös helyen található. Ebből az adottságból ma is hatalmas hasznot termel, és tőzsdéje ugyancsak meghatározó jelentőségű a világban. Hongkong, mint ismeretes, 1997-ben került vissza Nagy-Britanniától Kínához, de ötven évig, 2047-ig megőrzik részleges önállóságát az egy ország, két rendszer elve alapján.
Ebből a kettősségből olyan konfliktus adódik, amelyet már nem lehet szőnyeg alá söpörni: a népes és gazdag város önkormányzati jogaiért küzdő fiatalok szembeszegülnek a központi hatalom kiterjesztésére törekvő kínai elnökkel. A felszín alatt lappangó feszültségek március közepén törtek elő, és júniusban erősödtek tovább a kiadatási törvény Pekingnek kedvező módosítása elleni tüntetésekkel. Mindkét fél gondosan próbálta elkerülni, hogy brutalitással vádolhassák, mostanra mégis egyre láthatóbban ott szerepel az erőszak a beszámolókban. A nyilazó, Molotov-koktélt elhajító tüntető és a kínai hadsereg készülődése, a kemény rendőri fellépés egyaránt fenyegetően hat. A maszkos demonstrálók kijátsszák az okoskamerákkal mindenkit megfigyelni képes hatóságokat, a kínai katonák pedig a tüntetések utáni takarítással próbálnak jó pontokat szerezni.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
„Hát, ez nagyon fog tetszeni otthon a gyerekeknek” – mondta a külügyminiszter.
A német autógigász vezére, Ola Källenius szerint a kínai importautók miatt Brüsszelnek nem vizsgálatokat kellene indítania, hanem éppen ellenkezőleg: csökkenteni a kivetett vámokat. Mindezt természetesen a piaci verseny védelmében. És a saját vállalati érdekeit szem előtt tartva.
Ha békét akarunk, miért fegyverkezünk? Mit üzen 1848. március 15-e? Miért lenne jó nekünk Trump? Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Kacsoh Dániel a Reakció ünnepi kiadásában.
Mi lesz az orosz-ukrán háborúval? Miért nem erősödik az ellenzék? Oroszbarát-e a magyar jobboldal? Heti hírmagyarázat a publicistával, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
Másfél óráig küzdöttek a mentők az egyik horgász életéért, de se sajnos nem tudták megmenteni.
Szabó Bence és Furkó Kálmán a második lett szombaton a szegedi evezős Európa-bajnokságon a férfi könnyűsúlyú kormányos nélküli kettesek versenyszámában.
