A posztmodernitás tükörpokla

Mióta ránk csattant a karantén, sorra érkeznek a listák a feltétlenül bepótlandó sorozatokról, ami szép és jó, csak épp az elmúlt két évtized talán legokosabb sorozatát hagyják ki rendre ezekből a cikkekből. Ami tulajdonképpen nem meglepő, hiszen A visszatérést nemigen szívta magába a köztudat, s hogy miért van ez így, azt értjük is, meg nem is. Tény, hogy mind az alaphelyzetet, mind az áldokumentarista stílust filmek és sorozatok tömkelege használta el az évek során. Hollywoodról készült már átfogóbb, színesebb leleplezés, A visszatérés különösebb meglepetésekkel nem fog szolgálni. Csakhogy nem is ez az igazi témája.

A főszereplő, Valerie Cherish a kilencvenes évek elején egy sikeres, de hamar elhalt szitkom sztárja volt, és miután hosszú évekig vesztegelt a B listás celebek purgatóriu­mában, beválogatják a Room and Bored nevű új vígjátéksorozatba. Ezzel párhuzamosan visszatéréséről reality show készül – ennek szerkesztetlen nyersanyagát látjuk. Lisa Kudrow-t kellemes meglepetés a Jóbarátok egysíkúan lökött Phoebeje után más szerepben látni. Finom eszközökkel építi fel Valerie becsvágyó, a hollywoodias könnyedség manírjait kényszeresen magára erőltető, de mélyen esendő alakját, aki a siker utolsó esélyébe kapaszkodva méltóságának maradék cafatjait is lerúgja magáról. Engedi, hogy az új sorozatban főszereplőből epizódonként alig egy-két mondatos mellékfigurává minősítsék vissza, aki idétlen mackóruhában kontrázgat az előtérbe tolt fiatal és szexi fiataloknak. Engedi, hogy a szitkom egyik írója, a hájas Paulie G napról napra megaláztatásban részesítse. Engedi, hogy az őt folytonosan körülloholó realitystáb beavászkodjon a hálószobájába is. Nem hajlandó tudomást venni arról, hogy gyalázatosan bánnak vele, tartja magát a szélesre húzott műmosolyhoz, a bájolgó csiviteléshez.