Van mit rendezni a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia viszonyán, miután a kabinet tudománypolitikai reformja komoly ellenállást váltott ki az akadémikusok részéről. A köztestület átszervezését már a baloldal is szorgalmazta, mégis az Orbán-kormány került össztűz alá.
Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.
A Magyar Tudományos Akadémiát körülvevő látszólagos állóvízbe 2018 nyarán dobott követ Palkovics László, az újonnan létrejövő Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője. Ekkor vált világossá a tudománypolitikáért is felelős tárca terve: át kell alakítani a finanszírozási rendszert, hogy megtérüljenek a kutatások. Az ellenzéki pártok és a sajtó, illetve a kutatók jelentős része megtámadta a célokat, ám arról nem esett szó, hogy a köztestület reformját már az MSZP–SZDSZ-kormányok is szorgalmazták.
Kóka: Hiányzó versenyképesség
Nem lehet elvárni egy kutatástól, hogy rögtön eredményes legyen – ezt 2005 májusában Vizi E. Szilveszter MTA-elnök mondta a Hír Televíziónak, miután Kóka János gazdasági miniszter élesen bírálta a tudományos kutatások finanszírozási elveit és a magyar tudósok tevékenységét. A tárcavezető egy közgazdászfórumon tartott előadást, ahol kiszivárgott információk szerint kifejtette, hogy az MTA-nak azokat a területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak. Kijelentette azt is: a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami maradandót, már nem élnek. Kóka szavai nagy port kavartak, és végül bocsánatot is kért az MTA elnökétől. Ám egyértelművé vált, hogy a kormány nem elégedett a köztestület működésével.
A reform az egy évvel későbbi, 2006 májusában tartott akadémiai közgyűlés forró témája lett. Kóka János itt már nyilvánosan beszélt arról, hogy a köztestület a kiváltságokra épít, rossz struktúrát őriz, nem segíti a kreativitást és a versenyképességet, kutatóintézetei pedig kevés eredményt tudnak felmutatni. „Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért. Eközben az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek. Szükség van az üzleti szférára a kutatásban, hogy közös érdek legyen a versenyképesség javítása. Nem kell feltalálnunk a meleg vizet” – fejtette ki véleményét a miniszter.
Reformtörekvések
A bírálatokat hamar cselekvés követte: júniusban megalakult egy akadémiai reformbizottság, amely célul tűzte ki, hogy megváltozzon az MTA-testületek rendszere, a kutatóhálózat, a vagyongazdálkodás és a finanszírozás, valamint a központi szervezet. A javaslatok közt szerepelt, hogy a kutatóegységek a központi költségvetési támogatás fejében társadalmilag releváns feladatokat lássanak el, továbbá hogy az MTA kezdje meg szellemi tőkéjének felmérését és növelését, különösen a technológiai transzfer, a szabadalmaztatás és a publikációk terén. A problémákat Hiller István szocialista kultuszminiszter is szóvá tette az Akadémia 2007. májusi közgyűlésén. Beszédében hiányolta a tudományszervezést, az intézményhálózat tartalmi működését érintő előrelépéseket. „Meg kell vizsgálni, milyen módon lehet erősíteni a kutatás-fejlesztés és a gazdaság kapcsolatát. Át kell tekinteni a tudományos teljesítmény és a kutatási eredmények értékelésének problematikáját is” – fogalmazott a politikus.
„Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért”
2009-ben a parlament elé került az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény tervezett módosítása, amelyről Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter bizakodóan beszélt. Úgy vélekedett, hogy a módosítás garantálja a differenciáltabb intézményfinanszírozást, modernizálja az MTA költségvetésével és vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, így átláthatóbbá és gazdaságosabbá válhat a működése, és létrejöhet egy modern kutatóhálózat. A reformok Pálinkás József elnöklése alatt indultak el. Létrejött a Lendület program, amelyben célul tűzték ki, hogy a külföldön élő magyar tudósokat hazahozzák, és 2011-ben döntés született a köztestület intézményrendszere átalakításáról. Létszámleépítés, szervezeti átalakítás és profiltisztítás is történt, és új teljesítményértékelési rendszert is bevezettek. Ezzel azonban a következő elnök, Lovász László lezártnak tekintette a reformfolyamatot.
Kormány kontra Akadémia
A tudománypolitika radikális átalakításáról a negyedik Orbán-kabinet hozott döntést. A terület felelőse a 2018-ban létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium lett. Palkovics László miniszter egyik első interjújában arról beszélt, hogy mivel hazánk kis ország, nincs korlátlan forrása a kutatások finanszírozására, így meg kell állapodni az MTA-val, az egyetemekkel és a gazdasági szektorokkal, hogy mely területekre kell összpontosítani az erőforrásokat. Nem telt el sok idő, júniusban a tárca elküldte az elképzeléseit a köztestületnek, ezzel kezdetét vette az egy évig tartó húzd meg, ereszd meg.
A kabinet deklarált célja az volt, hogy a jövőben egy helyen tervezzék a kutatásra szánt összegeket, az MTA viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a forrásaikról ők döntsenek. Érvelésük szerint az Akadémián a tudományos szempontokat jobban figyelembe lehet venni, másrészt félő, hogy az új rendszerben veszélybe kerülnek az alapkutatások. A kormányzat jelezte szándékát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal átalakítására is, amely a továbbiakban az innovációkat, a startup vállalkozásokat, a vállalatok és az egyetemek kapcsolatát lett hivatott segíteni.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
