A cseh szerkesztőt és könyvkiadót, František Mikšet annyira kiakasztotta a bécsi Albertinában látott Picasso – Frieden und Freiheit (béke és szabadság) című kiállítás 2010-ben, hogy néhány évvel később megírta a Picasso, a vörös kakas című könyvét. A tárlat különösebb kritikai él nélkül a világhírű andalúz művész azon oldalát mutatta be, amely szorosan összekapcsolódott a Szovjetunióval és a nemzetközi kommunista mozgalommal, kivívva Picasso számára a békemozgalom hasznos idiótája jelzőt.
2020. augusztus 19. 02:20
p
0
0
0
Mentés
A könyv címében Picasso inkább húzónév, mivel Mikš a huszadik századi avantgárd művészet három meghatározó alkotójára, Pablo Picasso mellett az ukrán Kazimir Malevicsre és a német George Groszra koncentrál, életművüket használva vizsgálódása tárgyának. Mindhármuk közül a Groszról szóló fejezetek a legerősebbek: fordulatos élete, megalkuvásra nem hajlandó művészete és politikai meghasonlása amúgy is filmre kívánkozik. A könyv utolsó fejezetében a bolsevizmustól magukat távol tartó, több esetben az antropozófia irányába nyitó absztrakt művészek, köztük a holland Piet Mondrian is kap néhány oldalcsapást Mikštől. Ez a leggyengébb lábakon álló fejezete a kötetnek, ugyanis a szerző érezhetően zsigeri ellenszenvet táplál a nonfigurativitás iránt.
Vajon miként hat a művekre az alkotó és a politika kapcsolata? Az ideológiák és a politika milyen hasznot képes húzni a műalkotásokból, illetve a művészek a politikából? Egy alkotás meg tud állni a saját lábán az utókor előtt, miután a neki egykor hátországot jelentő, derékig vérben gázoló politikai mozgalmak – jelesül a 20. századi balos totalitárius rendszerek – mára eltűntek a nyugati világból? Aki arra számít, hogy Mikš rádobja a cinket a három alkotóra, rajtuk keresztül az avantgárd mozgalmakra, majd eliminálja az életművek kvalitásait, az csalódni fog. A maradandóság kérdése inkább a középszer esetében teszi zárójelbe az egyes életműveket, Malevicsnél, Grosznál és Picassónál a legkevésbé sem. Azonban az erkölcsi felelősség kérdése, így munkásságuk kritikai vizsgálata megkerülhetetlen. Még akkor is, ha Malevicset az a rendszer tette tönkre, amelynek az építésbe ideig-óráig beszállt; az első számú német kultúrbolsevik dicsérő jelzőjével megajándékozott, amúgy kifejezetten mizantróp Grosz pedig akkora önkritikát gyakorolt amerikai kivándorlása után, amelyhez a fal adta a másikat. Picasso már más eset. 1944-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, hatalmas reklámot csinálva a mozgalomnak.
Számos párttársával ellentétben őt sem az 1956-os magyarországi, sem az 1968-as csehszlovákiai események nem késztették tiltakozásra, s a sztálinizmusra sem volt egyetlen rossz szava – legalábbis nyilvánosan.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
5
0
38
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!