Csaknem húszezer torokból szólalt meg Himnuszunk az első mérkőzés előtt. Aki ott volt, soha nem felejti. Még akkor is örök emlék, ha a fiúk rengeteg hibával, érthetetlen megoldásokkal játszottak, és a Hollandia elleni váratlan vereség sajnos minden további eseményt meghatározott.
2022. január 19. 11:16
p
1
0
0
Mentés
Edvi László írása a Mandiner hetilapban.
Vajon mi lesz itt? – tette fel magában a kérdést az arra járó, amikor a Népliget mellett, a buszpályaudvar szomszédságában elkezdődött a tereprendezés. Létezik, hogy ez a csarnok nagyobb lesz, mint az út túloldalán lévő focistadion? – gondolkozott magában később, amikor már látszódott, hogy egy fedett sportlétesítmény körvonalazódik. Aztán izgatottan fogadta az örömhírt, hogy az itt épülő multifunkcionális csarnok a hazai kézilabda-Európa-bajnokság helyszíne lesz. Türelmetlenül várta, és elvarázsolva bámulta a próbavilágítást az ősz végén. Aztán eljött a nagy nap! Megnyitotta kapuit a csodacsarnok, és özönlöttek a szerencsés jegytulajdonosok az Európa-bajnokság nyitómérkőzésére. A kézilabdaért a hetvenes évek óta lelkesedő szurkoló pedig végigfuttatta az agyán legkedvesebb emlékeit, amelyek ehhez a sporthoz kötik.
A most zajló esemény a válogatott eredményeitől függetlenül is igazi ünnep”
A kezdetek kezdetén még szabadtéren csatároztak a honi legjobbak, salakos, bitumenes pályákon. Ha esett az eső, akkor vizes talajon, vasgolyó súlyúvá nehezedett labdával. Honvéd, Elektromos, Spartacus, Tatabánya, Debrecen. Ezek voltak a kor legnagyobb csapatai. Varga Pista, Kovács Péter, Őri Péter, Bartalos Béla, a Vass testvérek és még sok név jutott az eszébe. Meg egy 1978-as bajnoki címet eldöntő rangadó, amelyen a Debreceni Dózsa a Tatabányai Bányászt fogadta nyitott, bitumenes pályáján tizenkétezer néző előtt. A pontos szám nem ismeretes, akkor még nem voltak beléptetőkapuk, csak öreg jegyszedők, a kerítésen belógó nézők és lelkes fiatalok, akik az úttörő-igazolványuk felmutatásával ingyen mehettek be. Becsült nézőszám volt az a tizenkétezer, de közel lehetett az igazsághoz. Az biztos, hogy azon a kézilabda-mérkőzésen volt a helyszínen a legtöbb néző hazánkban idén január 13-áig.
A huszonegyedik század aztán elsöpörte ezt a 43 éves csúcsot. Húszezer néző kézilabda-mérkőzésen, ez annyira valószínűtlenül hangzik! Nézi az ember a sportág küzdelmeit a német Bundesligában, és hallja a nézőszámokat, de nem igazán tudja elképzelni a hangulatot a televízió előtt. Január 13-a óta már nálunk is tudja néhány tízezer szurkoló, milyen érzés, amikor ennyien drukkolnak zárt helyen. Egy igazi szentélyben!
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
A honvédelmi miniszter arra kért minden magyart, hogy arra a pártra szavazzon, „amelyiknek az egyetlen és legvilágosabb üzenete a béke, ez pedig a Fidesz”.
Egy washingtoni agytröszt arról számol be, hogy több amerikai tagállam nekiment a gyermekekre veszélyes pornóiparnak. Erről és a think tankek világáról kérdeztük Pogrányi Lovas Miklóst, az Alapjogokért Központ vezető kutatóját.
p
0
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!