A földi élet rendkívül ellenálló: nem az a veszély, hogy eltűnik, hanem hogy sivárabb és unalmasabb lesz. Ha meg akarjuk őrizni az élet minőségét, a kulcs a biológiai sokféleség védelmezése lesz.
2022. július 06. 19:32
p
2
0
0
Mentés
Robert Dunn biológus, az Észak-karolinai Állami Egyetem professzora. Pályája jelentős részében a közép-amerikai esőerdők regenerálódását tanulmányozta, a csaknem teljes kiirtásukat és a mezőgazdasági hasznosítást követően. Arra volt kíváncsi, hogy mennyi időbe telik a biológiai sokféleség visszatérése a kizsigerelt földterületekre. Ekkor tűnt fel neki, hogy sokéves munkálkodása után is „kevesebbet tud az esőerdőkről, mint egy nyolcéves amazóniai kisgyerek”. A felismerésére épülő alázat azóta is szerzőnk védjegye.
A jövő ökológiáját bemutató szép és izgalmas könyvében Dunn az egész bolygóra kiterjeszti a természet ellenálló képességéről folytatott kutatásait. Meggyőződése, hogy ez utóbbit jelentősen alábecsüljük: a nyers természeti erők és az organikusan fejlődő élet sokkal teherbíróbb, mint azt az emberiség mindenhatóságáról fantáziáló politikusok, technológusok vagy éppen zöldszervezetek gondolnák. Sőt, ahogy a Homo sapiens „egyre inkább visszavonul a fertőtlenített terekbe”, a „sterilitás bunkereibe”, annál inkább tapasztaljuk majd, hogy képtelenek vagyunk uralmunk alatt tartani a természetet – benne mikrobiális ellenfeleinkkel. A Harvard Egyetem egyik kísérletében nemrég a halálos dózis sokezerszeresének (!) megfelelő antibiotikummal kezeltek egy baktériumot, amely nemcsak túlélte a megpróbáltatást, de alig tíz nap alatt kifejlesztette rezisztenciáját. Ugyanez a képesség fedezhető fel a házi poloska vagy éppen a mezőgazdasági kártevők esetében is. Azt már csak én teszem hozzá, hogy az USA kísérleti atomrobbantásainak helyszínét adó Bikini-atollon vagy éppen Csernobil szűkebb környezetében ma nagyobb biológiai sokszínűséget mérnek, mint valaha. A földi élet „algoritmusa” olyan erős, hogy azt a természettudomány jelenlegi törvényeivel le sem tudjuk írni.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
4
0
27
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!