A magyar emberek mindig megtettek és megtesznek mindent azért, hogy a karácsonyi asztalon semmiből ne legyen hiány – mondta el Simonyi Vilmos, egy gyerekkorom óta ismert szakács a Mandinernek annak kapcsán, hogy mik a magyarok kedvenc fogásai karácsonykor. Azonban azt már tájegységek, no meg az évszázados szokások döntik el, hogy hol dominál a menüben a halászlé, hol pedig a töltött káposzta.
Simonyi Vilmos szakácsként dolgozott Budapesten, majd Békés megye több településén, így több oldalról is van rálátása arra, hogy mik az ünnepi trendek idehaza, milyen fogások kerülnek a karácsonyi asztalra.
Elmondta, hogy a mindenkori munkája során mindig szem előtt tartotta, hogy az ételeket olyan alapanyagokból készítse el, amelyek a Kárpát-medencében megtalálhatók, legyen szó zöldségekről, gyümölcsökről, fűszerekről vagy feldolgozandó állatokról. Ez a karácsonyi menüsorok összeállításánál is így volt. Ezek után megjegyezte, hogy bárhol is főzött, mindig igyekezett a helyi szokásokat figyelembe venni.
Hozzátette,
Országosan jellemző még ma is, főleg vidéken, hogy az ünnepek előtti hetekben disznóvágásokat tartanak, és az ott feldolgozott húsból készítik el többek között a főfogásokat a családi ebédekre és vacsorákra. „Régen a disznónak az orrától a farka végéig mindent feldolgoztak a portákon” – ismertette.
Az, hogy mik a magyarok kedvenc ételei, az egy összetett kérdés a szakács szerint, „hiszen ahány táj, annyi szokás”, sőt családonként is eltérések is mutatkoznak, főleg, hogyha azok valamely nemzetiséghez tartoznak. Véleménye szerint külön lehet választani a vidéki és a városi szokásokat is. Ezt sokszor továbbárnyalja a családok származása is, hiszen meg kell a közös pontot találniuk ahhoz, hogy az ünnepi menü mindenki számára megfelelő legyen – húzta alá.
A Dunántúlon és a folyó melletti részeken a halas ételek, mint a halászlé vagy a rántott ponty volt a kedvelt az ünnepekkor. Utóbbi fogás mellé idővel társult a franciasaláta is.
Míg a Tiszántúlon és az ország keleti részén a szárnyas- és a disznóhúsból készült ételek domináltak. Így vannak olyan területek, ahol a ludas kása és a sült kacsa az egyik főfogás.
De a legtöbb területen elmaradhatatlan a töltött káposzta, amelyet tájegységenként különböző receptek alapján készítenek el.
A Békés megyei Dobozon például savanyú káposztával főzik, míg máshol édes káposztalevélbe burkolják a húst. S míg Dobozon a tölteléket a kolbászhús adja, addig Erdélyben a kis csomagok fehérek maradnak, mivel nem tesznek bele fűszerpaprikát. Sőt van, ahol nem zsírosan készül, hanem paradicsomlével – hangzott el a beszélgetés során.
A szakács ezután ezután tippeket is adott, hogy hol érdemes beszerezni a minőségi hozzávalókat. Javasolta, hogy az ünnepi nagybevásárlást a piacon indítsuk, ahol helyi termelőktől juthatunk jó áron ízletes zöldségekhez, gyümölcsökhöz és húsokhoz. Sőt ha már tovább megyünk, akkor érdemes „sportos csirkét, kacsát vagy libát” venni, mert abból lesz jó minőségű húsalapanyag – hívta fel a figyelmet.
Arra a kérdésre pedig, hogy miként lehet az ünnepi forgatagban minél kevesebb időt tölteni a konyhában, azt a választ adta, hogy érdemes előretervezni, és bizonyos hozzávalókat előre elkészíteni, hogy amikor az elkészítésre kerül a sor, akkor csak össze kelljen dolgozni azokat. Simonyi Vilmos úgy véli, hogy
„érdemes ilyenkor is arra hagyatkozni, amit a szüleinktől, a nagyszüleinktől vagy a dédszüleinktől láttunk.
Hiszen ők sem hagytak semmit az utolsó percekre, és így időben készen voltak az ünnepi előkészületekkel. Így jutott idejük a családjukra, barátaikra is az összejöveteleken. Így igazán meg tudták élni a meghitt ünnepi pillanatokat”.
Nyitóképen a Csabai Kolbászfesztivál egyik vendéglátós standja. MTI Fotó: Lehoczky Péter. Belső kép illusztráció, Pixabay
Karácsony érvelésével ellentétben a Kehi szerint is időbeli összefüggés van a Lánchíddal kapcsolatban lefolytatott közbeszerzés és a Vig Mór cégének történt gyanús utalások között.
Ha egy társadalom tagjai közül sokan nem hisznek a csodákban, arról az adott emberi közösség keresztény tagjai is tehetnek.
Ami biztos: a legtöbb családnál nincs húsvét sonka, fonott kalács, sárga túró, különféle pogácsák és hidegtálak nélkül. Összeállításunk.
A katolikus néphagyományban nagypéntek mindig is a szigorú böjt és a gyász napja volt.
A terrorfenyegetettség nagyon magas szintje és a nemzetközi feszültségek miatt indokolt a lépés.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
