Két hete maradt Bidennek az amerikai államcsőd elkerülésére
2023. május 17. 16:10
Június elsején az amerikai állam nem lesz képes fizetni lejáró tartozásait, ha a Kongresszusban nem jön létre egyezség az adósságplafon növeléséről. Joe Biden szerint közel a megegyezés, a Képviselőház elnöke szerint távol. Ha beáll a fizetésképtelenség, az amerikai államcsőd bedöntheti a nemzetközi pénzügyi rendszert is.
2023. május 17. 16:10
p
36
5
148
Mentés
***
Az amerikai állam 2023-ban (a költségvetési év szeptember 30-ig tart) nemcsak többet költött, mint amennyi bevétele volt, hanem elérte a jogszabályokban meghatározott kölcsönfelvételi limitjét is. Az adósságplafont 31.400 milliárd dollárnál húzták meg, ez egynegyeddel magasabb érték, mint az ország éves GDP-je.
Ha a kormányzat ezt a keretet már kiaknázta, nem vehet fel újabb kölcsönt a pénzpiacokról,
az adósságplafon az eladósodás örvényének elkerülése miatt nem enged újabb hitelfelvételt.
A washingtoni kormányzat további bevételeiből, tartalékaiból, a válságkezelésre fenntartott pénzügyi eszközökből finanszírozhatja az állam működését, a helyzet veszélyességét azonban az jelenti, hogy óriásivá válik a kockázat, hogy nem lesz képes törleszteni lejáró hiteltartozásait.
Az adósságplafon politikai döntés kérdése
Az adósságplafon felemelése egy törvényhozási döntés, a Kongresszus két házának, a Képviselőháznak és a Szenátusnak a jóváhagyása kell hozzá – ha az elnök pártjának mindkét kamarában többsége van, akkor ez egy egyszerű döntés, ha viszont nincs, akkor szükségszerűen politikai alkuk függvénye. Jelenleg a Képviselőházban ellenzéki republikánus többség van, így az egyezség elkerülhetetlen.
A két nagy párt között alapvető különbség van az állam szerepét illetően, ebből fakadóan az adósság növelésével kapcsolatban is.
A republikánusok a kis állam, a kis állami kiadások és csupán a szükséges hitelek felvételének hívei,
a demokraták a nagy állam, a nagy állami elosztórendszerek, és ebből fakadóan az ehhez szükséges, akár nagy mértékű kölcsönök felvételének hívei – ettől függetlenül, a konzervatív kormányzatok is számos alkalommal éltek az adósságplafon emelésével mint a költségvetési mozgástér növelésének eszközével.
Az adósságplafon emelése1960 óta folyamatos, eddig 78 esetben kellett módosítani (felfüggeszteni vagy emelni) azt az Egyesült Államokban – emlékeztet a BBC. Összehasonlításként: az 1990-es évek közepén 5, 2009-ben 10, 2017-ben 20, 2022-ben 30 milliárd dollár fölé emelkedett az adósságfelvétel megengedett mennyiségi kerete.
Milyen feltételekkel kerülhető el az államcsőd?
Kedden az amerikai elnök és alelnöke, illetve a Kongresszus delegációja (a két kamara vezetői) válságtanácskozást tartottak a washingtoni Fehér Házban, amelyet követően Joe Biden optimistán, Kevin McCarthy képviselőházi elnök óvatosan fogalmazott, de
közös nyilatkozatuk üzenete az volt, hogy az egyezség kis szerencsével akár már a hét végéig létrejöhet.
Óriási a felelőssége a politikusoknak, ezt ők is tudják, ezért az államcsőd bekövetkeztét egy szándéknyilatkozattal eleve kizárták, csak az azt elkerülő intézkedések módjáról van vita a felek, a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között.
Az ellenzéki republikánusok az adósságplafon emeléséről szóló egyezség feltételéül szabják, hogy a Biden-kormányzat azonnali kiadáscsökkentést jelentsen be. Ők már áprilisban előálltak egy megoldási javaslattal, miszerint hozzájárulásukat adnák ahhoz, hogy egy 1500 milliárd dolláros kerettel megnövelhető lenne a hitelfelvétel mozgástere, cserébe viszont a kormányzat vállalná, hogy a kormányzati szervek és állami ügynökségek kiadásait a 2022-es szintre szállítanák le, és a kiadásnövekedés arányát 1 százalékra korlátoznák a következő tíz évben.
Joe Biden és a képviselőházi demokrata frakció egyelőre azonban
ragaszkodik ahhoz, hogy az adósságplafon ügyét teljesen elválasszák a költségvetési kiadások kérdésétől.
Ha elfogadnák az ellenzék javaslatait, az azt jelentené, hogy az elnöknek több választási ígéretének megvalósítását, így például a diákhitel-tartozások eltörlését vagy az elektromos járművek utáni adókedvezmények bevezetését fel kellene adnia.
Az amerikai elnök a hirosimai G7-csúcstalálkozóra utazott szerdán, és várhatóan május 21-én foglalkozik újra az égető amerikai pénzügyi válsághelyzet kezelésével.
Mi történne, ha mégis beállna a fizetésképtelenség?
Ilyen még soha nem fordult elő az Egyesült Államok történetében, a felek mindig meg tudtak eddig egyezni az államcsőd elkerülésének módszereiben.
A legutóbbi éles helyzet 2011-ben állt elő,
akkor a fizetésképtelenség beállta előtt néhány órával sikerült csak megegyezni a Kongresszusnak. Ennek a késlekedésnek azonban komoly ára volt: az amerikai gazdaság hitelképességét lerontották a nemzetközi hitelminősítők, az amerikai tőzsde mélyrepülést hajtott végre, az amerikai kormányzat pedig sokáig csak magasabb áron volt képes kölcsönt felvenni.
Az amerikai gazdaságban az államcsőd azt jelentené, hogy a kormányzat bajba kerülne az állami szektorok finanszírozásában: nem tudná folyósítani az állami alkalmazottak és a hadsereg munkavállalóinak a fizetését, a nyugdíjasok nyugdíját, a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás kifizetéseit, az adó-visszatérítéseket és az államadósság kamatait.
A világ legerősebb gazdaságának fizetésképtelensége a világgazdaságban is megjósolhatatlan folyamatokat indítana el,
globális pénzügyi káoszt, a nemzetközi pénzügyi rendszer megbillenését okozná.
Másrészt, ez a helyzet szinte helyrehozhatatlan bizalmi válságot eredményezne; ha a befektetők elveszítenék az amerikai fizetőképességbe vetett bizalmat, akkor az amerikai kötvények, részvények értéke csökkenne, a dollár zuhanásnak indulna, az amerikai gazdaság recesszióba süllyedése elkerülhetetlen lenne, és ez maga után vonná a munkanélküliség növekedését, az életszínvonal esését, és vele a társadalmi elégedetlenségek sorát.
Nyitókép: Joe Biden előadása a New York állambeli Westchester Community College rendezvényén Valhallában 2023. május 10-én (forrás: Brendan Smialowski / AFP)
„Ez egy teljesen észszerű dolog” – mondta Ohio állam republikánus szenátora. „Magyarország hozott néhány okos döntést az oktatáspolitika terén, amelyekből az USA is tanulhatna. Köszönöm, szenátor úr” – reagált Orbán Balázs.
A Hungary Foundation 2013 óta híd Amerika és Magyarország között, sikeres fejlesztése a Magyar Marketing Szövetség különdíjával elismert HuGo alkalmazás.
Dúl-fúl a Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája.
p
0
2
22
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 148 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
LipcsiSzopato
2023. május 18. 09:45
Naaa WOKE korcs gyender lipcsik?!?!?!?!?!
ez kell nektek?!?!?!?!?
szabadság, meg Nigger Lives Matter, Meg herés pinák a kormányzatba, meg a hadseregbe, meg az adósság?!?!?!?!
majd mindjárt elkezdik a megszorításokat, meg az adók emelését!
kibaszott gyenderkorcs lipcsik!!!!!
Teljesen mindegy, hogy milyen állapotban van az USA költségvetése, így is, úgy is az utolsó, vagy utolsó utáni pillanatban megkapják a FED-től hitelt. A törlesztés és kamat fizetése - egyéb jelentkező vállalkozó hiányában - az USA polgárainak és vállalatainak lesz a kötelezettsége. Az a határozott érzésem, hogy államkötvény kibocsájtásra nem kerül sor, a nagyobb már lejárt és/vagy lejáró kötvénytulajdonosokkal (pl. Kína) pedig meg fognak alkudni. Így az orosz-ukrán(USA háború is konszolidált mederben folytatódik az utolsó ....
Bidennek? Ő talán ha képes a pöcsét elővenni pisiléskor. Államcsődöt elkerülni? Ki lenne az a barom, aki erre az emberre bízná, valószínűleg soha köze nem volt a közgazdasághoz, most meg már semmihez?