Kormánykritikus jogász reagált Halmai Gábor „diktatúrázására”

Még a kormánypártisággal általában egyáltalán nem vádolható emberi jogi képviselők figyelmét sem kerülte el Halmai Gábor alkotmányjogász előző heti kirohanása a Verfassungsblogon. Mint ismeretes, a német alkotmányjogi témákat feldolgozó blog “Don’t Be Fooled by Autocrats” címmel közölt bejegyzést Halmaitól, aki esszéjében annak kapcsán intézett intelmet intézett Vera Jourovához, hogy az Európai Bizottság alelnöke a rendkívüli jogrend kapcsán kihirdetett jogszabályokkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy azok nem ellenkeznek az Európai Unió jogrendszerével.

Halmai a blogbejegyzés társszerzőjeként

akit a magyar állami vezetők könnyedén befolyásolhattak a véleményalkotás során. A blogbejegyzés célja ennek megfelelően az lehetett, hogy felvilágosítsa a teljes európai közvéleményt a “magyar valóságról”.

De ez már láthatóan  Karsai Dánielnek is sok volt, aki ugyanazon a felületen ugyanabban a témában publikált tegnap bejegyzést, reagálva Halmai finoman szólva szubjektív kritikájára. Ebből jól látszik, hogy milyen éles kontrasztban áll Halmai gondolatmenete egy liberális narratívához ragaszkodó, de józan megközelítéssel.

Halmai szerint például a Magyar Honvédség átvette az ország irányítását - ezt az állítást vélhetően azért engedte meg magának, hogy azt a benyomást keltse, hogy Magyarország katonai diktatúrává vált. A valóság ezzel szemben az, hogy a Magyar Honvédség a stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokban jelent meg a szakmai koordináció elősegítése céljából – mutat rá Karsai. 

Halmai továbbá tévesen hivatkozva a vonatkozó rendeletre, általánosan beszél a bíróságok működésének felfüggesztéséről, miközben ahogy arra Karsai Dániel gyakorló ügyvédként is rávilágít,

A valóság ezzel szemben az, hogy a bíróság a pert a felek közös kérelmére függeszti fel, tehát a felfüggesztés legfeljebb is a felek autonóm döntésének az eredménye. Karsai ennek kapcsán hozzáteszi: a bíróságok a vészhelyzet első néhány hetében valóban felhagytak a működéssel, ez azonban csak átmeneti, technikai leállás volt, s a “kényszerpihenővel” érintett perek az elkövetkező hetekben minden bizonnyal ott folytatódnak, ahol abbamaradtak.

Hasonló ferdítésnek esett áldozatául a büntető ügyszak is, amelyre vonatkozóan Halmaiék azt állították, hogy ott az ügyész teljhatalmat kapott, és a rendkívüli jogrendnek köszönhetően önkényesen tehet meg bármit, amit jónak lát. A valóság ezzel szemben az, hogy az ügyész bizonyos eljárási cselekményeket akkor halaszthat el, ha az adott cselekmény végrehajtása egyébként járványügyi kockázattal járna.

Az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatban Halmai szintén alaptalan aggályokat közölt kész tényként. A blogbejegyzésben az olvasható, hogy "az Alkotmánybíróság hiába működik tovább, ha az alsóbb szintű bíróságokat bezárták, vagy ezek működése súlyos korlátozás alá esik." Nos, ahogy azt Karsaitól is megtudhattuk, az Alkotmánybírósághoz továbbra is érkeznek be kérelmek (tehát a bíróságok működnek), ezek közül azonban – legalábbis mostanáig – egyik sem érintette a rendkívüli jogrend idején hozott jogszabályokat.

A járványügyi védekezés lényege, hogy bizonyos alapjogok időlegesen korlátozás alá esnek más kitüntetett jelentőségű alapjogok érvényesülése érdekében.

– erre a következtetésre jut Karsai is.

Karsai végül arra a következtetésre jut, hogy van helye a különleges jogrendi intézkedések alkotmányosságáról vitázni, azonban,

Ha pedig valaki ezt elmulasztja – márpedig a Halmai-féle bejegyzés nyilvánvalóan elmulasztotta – az csak a közvélemény előtt zajló vita színvonalát rontja.

Karsai Dániel gyakorló ügyvéd, szakterülete az alapjogi védelem, ennek kapcsán pedig a peres képviselet.

Halmai Gábor egyetemi oktató, az összehasonlító alkotmányjog és a nemzetközi emberi jogok doktora. 

Kim Lane Scheppele, az eredeti blogbejegyzés társszerzője az amerikai Princeton University professzora.