Nincs egyetértés az új ügyészségi modellt illetően Németországban

Komoly vita alakult ki a német jogászi körökben arról, hogy milyen ügyészségi szervezeti modellre kellene átállnia Németországnak, miután az Európai Unió Bírósága kifogásolta az igazságügyi minisztert az ügyészséggel szemben megillető utasítási jogát. Egyik megszólaló sem tartja elégségesnek az egyedi, uniós vonatkozású ügyekre vonatkozó utasítási tilalmat, ami a német igazságügyi minisztérium által kidolgozott tervezetben szerepel. 

A Német Bírák Szövetsége szerint a reformterv nem eléggé ambiciózus. Sven Rebehn, a szervezet vezetője úgy véli,

Ezzel ugyanis azon éles kritikákat is semlegesíteni lehetne, melyek aláássák a büntető igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Ilyen többek között az a feltételezés is, miszerint az igazságügy miniszter érdemi befolyást gyakorol a német igazságszolgáltatás működésére. 

Emellett az európai nyomozási határozatról szóló irányelv végrehajtása értelmében a nyomozó hatóságok nemzeti hatáskörben tevékenykednek, még mielőtt az elfogatóparancsot kibocsátanák. Vagyis a gyakorlatban nem lehet kettéválasztani az ügyészség munkáját uniós, illetve belföldi ügyekre, ráadásul, amikor egy ügyben megkezdődik a nyomozás, sokszor nem magától értetődő, hogy annak európai vonatkozása is lesz. 

Az Új Bírói Egyesület egyetért abban, hogy a tervezet nem hozna érdemi változást. Ugyanakkor az ügyészi szakma képviseletét is ellátó szervezet szerint az ügyészség függetlenségét nem lehet a bíróihoz hasonlóan értelmezni. Az ügyészség az állam büntetőmonopóliumát képviseli, amelynek a végrehajtó hatalomtól való teljes függetlenségét nem írja elő az Alaptörvény,

Arról nem is beszélve, hogy meglátásuk szerint mert a demokratikus legitimációt az szolgáltatja, hogy a Bundestag által felállított kormányon keresztül megvan a közvetett népi felhatalmazása az ügyészségnek is. 

A jogállami vita keretén belül kiemelt fontosságot élvez a német törvénymódosítás kérdése. Németországnak ugyanis olyan megoldást kell találni az uniós kritikákra, melyek egyben bizonyítékként is szolgálnak arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban nincs kettős mérce az Unión belül. Éppen ezért születhetett meg egy olyan javaslat, amely nemcsak ellenérzést váltott ki a szakmai körökben, de ellentétes a német jogi hagyományokkal is. 

Gergi-Horgos Mátyás