Az anarchista gyilkos, Luigi Luccheni büszke volt tettére, rajongói leveleket kapott és eredetileg nem is Sisit akarta megölni, aki csak rosszkor volt rossz helyen. Az eset megrázta Európát, különösen a magyarokat.
Sisiről, vagyis Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőről, Erzsébet magyar királynéról, Ferenc József házastársáról sokan, sokat, vagy úgy is fogalmazhatunk, mindenki, mindent megénekelt. A Mandiner is bemutatta élete számos mozzanatát az elmúlt években: érintettük Andrássy Gyula gróffal fenntartott kapcsolatát, írtunk a Sisi-kultuszról, Jókai Mór és a királyné barátságáról, megemlékeztünk a „gonosz nőről”, vagyis Sisi anyósáról, de még a legjobb barátnőjéről, Ferenczy Idáról is.
Ami talán kevesebb figyelmet kapott, az Sisi halála: a királynét napra pontosan 125 éve, 1898. szeptember 10-én gyilkolták meg a Genfi-tó partján, egy hegyesre élezett reszelővel. Ennek az esetnek eredünk a nyomába.
Ezt is ajánljuk a témában
Képességeiben és eredményeiben is a nagy formátumú államférfi példájaként áll az utókor előtt, de magánélete is kalandos volt – a magyar és az európai politikát is meghatározó Andrássy Gyulára emlékezünk!
Imádták a magyarok, imádta a magyarokat
Először is, hogy megértsük, miért váltott ki teljes körű megdöbbenést és fájdalmat Magyarországon a királyné halála, fölvázoljuk, miért imádták ennyire eleink a bajor szépséget. Bármilyen furcsa, Sisi nem kizárólag edzéssel vagy a tükör előtt töltötte a napjait: sokat jótékonykodott, kórházakat látogatott háborúk idején, hétköznapi sorkatonákkal beszélgetett, békeidőkben pedig a saját egészségét is kockára tette a kolerakórházakban, hogy a haldoklóknak némi vigaszt nyújtson. Az sem igaz, hogy Erzsébet a Monarchia pénzén utazgatott szerte a világban – összes útját a magánvagyonából finanszírozta.
Aztán a magyar nyelv, a magyar kultúra. Sisi már menyasszonyként tanulni kezdte a Habsburg Birodalom népeinek történetét, képzeletét a kezdetektől megfogták „a szilaj magyarok” örökös harcai, legendás szabadságvágyunk. Rokon lélek volt. Életrajzírói fölhívják a figyelmet a rendkívüli teljesítményre:
önszorgalomból tanulta meg a világ egyik legnehezebb nyelvét,
ráadásul betiltott könyveket olvasott, magyar tudósokkal levelezett, tudatosan magyar társalkodónőt kért maga mellé.
Amikor az uralkodó és Sisi először látogatott Magyarországra 1857-ben, Erzsébet piros rózsákkal, zöld levelekkel díszített ruhában jelent meg a magyarok tiszteletére egy bálon, élete folyamán pedig többször úgy fogalmazott: „magyarul érző szíve” van. Tény, hogy segítette a magyar kiegyezés ügyét, a porosz–osztrák háború idején pedig nem a biztonságos távolba, hanem Pestre, a magyarokhoz menekült gyermekeivel.
Fennmaradt egy levele, amit bájos magyarsággal, minimális hibával fogalmazott Eötvös Józsefnek. A személyes hangvételű üzenetben Sisi arra kéri Eötvöst, hogy helyesírását javítsa ki, a levelet küldje vissza neki, hogy tovább javuljon magyarja. Egy kedves részlet: „Remélem, hogy ön igen szigorú lesz, mivel
legforóbb ohajtásaim közé tartozik a vágy, gyönyörű nyelvünk minden szépségeit mind inkább elsajátítani”.
Végül pedig a dráma.
Erzsébet utolsó mondata magyarul hangzott el,
így szólva társalkodónőjéhez, miután szíven szúrták: „Mi történik velem?”
Minél távolabb lenni Bécstől
Sisi eleve nem érezte jól magát a császári udvarban, szenvedett a nyilvános szereplésektől, a fagyos viszonyoktól, a politikától, férje zárkózottságától, és miután gyermekük, Rudolf főherceg öngyilkos lett 1889-ben, teljesen elidegenedtek egymástól.
A boldogtalan királyné élete utolsó éveiben kedvenc rezidenciái, vagyis Bad Ischl, Gödöllő és Korfu szigete között ingázott, vagy a Monarchián kívül tartózkodott, és egyetlen célja volt: minél távolabb maradni Bécstől. Ha szó szerint vesszük az ok-okozatiságot, halálát is a menekülés okozta.
A merénylet előtti napon bejárta Genfet: nagy adag fagylaltot evett udvarhölgyével egy cukrászdában, lányának asztalkát választott karácsonyi ajándéknak, másnap délelőtt egy verklit vásárolt a wallseei gyermekek számára. A királyné állítólag olyan derűs és ráérős volt, hogy attól lehetett tartani, lekésik a hajót.
1898. szeptember 10-én, délután fél kettőkor, a Genfi-tó partján húzódó
forgalmas rakparton szíven szúrták a magyar királynét egy megélesített reszelővel:
Sisi a szállodából a hajóállomásra sietett udvarhölgye, Sztáray Irma társaságában. A járókelők rablótámadásnak hitték a merényletet, felsegítették a megsebesített nőt, az elkövetőt pedig elfogták: az emberek nem is tudták, hogy merényletről van szó, sem azt, hogy Ausztria királynéját védelmezik – számukra csak egy megtámadott, elegáns hölgy volt.
Sisi ezt követően tovább folytatta sétáját, majd hajóra szállt.
Azt hitte, csak mellkason ütötték.
A fedélzeten rosszul lett: a tragédia csupán akkor derült ki, amikor meglazították a fűzőjét. Az eszméletét vesztett Erzsébetet szállodai lakosztályába vitték, de a kiérkező orvosok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Az anarchista gyilkos, „az emberiség jótevője”
A genfi rendőrség feljegyzései alapján a szemtanúk alacsony, kissé sovány, kopottas ruhát és kopott kalapot viselő férfiként írták le a merénylőt: Luigi Lucheni olasz származású anarchista és kommunista volt, aki nyomorúságos élete csúcspontjának tartotta Sisi meggyilkolását. Őrizetbe vételét fénykép őrzi: ezen boldogan, elégedetten, felszabadultan mosolyog.
„Jól elkaptam, biztosan meghalt”
– mondta. Elérte élete célját.
Lucheni házasságon kívül született, anyja elhagyta. A fiú nevelőszülőknél és különböző otthonokban nőtt fel. Amint tehette, napszámosként kereste a kenyerét, de örökös szegénységben élt. Kihallgatásán ezt a választ adta az indítékot firtató kérdésre:
„Mert anarchista vagyok, mert szegény vagyok, mert szeretem a munkásokat, és a gazdagok halálát kívánom”.
Mint kiderült, nem volt pénze revolverre vagy tőrre, így beérte a három oldalról hegyezett reszelővel.
Luigi Lucheni büszke volt tettére, az „emberiség jótevőjének” nevezte magát. Nem vicc, rajongói leveleket kapott: „Ez a nő már a születése okán bűnöző volt. Soha nem dolgozott! Soha nem akart dolgozni! Mindig uralkodni akart. Szégyenletes” – fogalmazott az egyik levél írója. Lucheni kivégzésről álmodozott, ám életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Tizenkét évvel később egy övvel felakasztotta magát a cellájában.
Nem Sisi volt a célpont
A mai napig nem világos, az olasz egyedül cselekedett, vagy anarchista hálózat támogatta. A rendőrség két másik személyt is említett: a vizsgálóbíró is így vélte, de mások nem osztották a véleményét. A szakértők hangsúlyozzák: Svájc ekkoriban nyomás alatt állt a politikai aktivistákkal szembeni liberális hozzáállása miatt, ezért igyekezett minél hamarabb lezárni az ügyet. Igaz, ami igaz: az anarchisták 1880-tól számítva, három évtized alatt megöltek egy orosz cárt, két spanyol miniszterelnököt, egy francia elnököt és egy olasz királyt.
Kötelező megjegyezni: az elkövető eredeti célpontja az orléans-i herceg volt, majd annak váratlan távozása után döntött arról, hogy legyilkol egy másik uralkodói családtagot. Ekkor értesült a sajtóból Erzsébet genfi tartózkodásáról. Egyébként
az olasz királyt is meg akarta ölni, de semmi sem lehet tökéletes.
Lucheni filozófiája egyszerű volt: szerinte efféle merényletsorozatokkal elérhető „a kizsákmányolásra alapuló állapotok felforgatása és egy olyan világ megszületése, amelyben senkinek sem kell nélkülöznie”.
„Ezer év óta az egyetlen királyné, kinek szíve melegét érezte a magyar”
A kultikus tiszteletnek örvendő Erzsébet királyné halálhíre szinte egy emberként rendítette meg a Monarchia magyarjait, akik Sisi szabadságvágyát a magukénak érezték.
Mikszáth Kálmán ezt írta: „Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját,
mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett,
aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel.”
Benedek Elek szavai:
„Mi koronát tettünk a fejére, ő a koronáért szívét adta nekünk.
Ezer év óta az egyetlen királyné, kinek szíve melegét érezte a magyar.”
Türr István így emlékezett: „Megtanulta a magyar nemzet történetét, a magyar nyelvet, és megszerette magát a nemzetet. Ezáltal lett az ország őrangyala, aki áldásosan működött a király és a nemzet kibékítésében, és ezért az emléke örökké élni fog a magyarok szívében.”
Sisi azt szerette volna, ha a Földközi-tenger partján temetik el, de Ferenc József felülbírálta kívánságát, így a királyné most a bécsi kapucinus kriptában nyugszik. Egy olyan város szívében, amelyet soha nem szeretett, és amely soha nem értette meg őt.
Íme, egy érdekes videó, nézegessen korabeli fotókat az esetről:
*
Felhasznált irodalom:
https://www.history.com/news/the-tragic-austrian-empress-who-was-murdered-by-anarchists
https://www.nationalgeographic.com/history/history-magazine/article/empress-elisabeth-of-austria
http://www.europeana-newspapers.eu/assassination-sisi/
https://blog.nationalmuseum.ch/en/2021/09/sisi-assassin-lucheni/
https://www.youtube.com/watch?v=70WDgcPpj_c
https://rubicon.hu/kalendarium/1898-szeptember-10-erzsebet-kiralyne-meggyilkolasa
https://mult-kor.hu/20130910_vaktaban_valasztott_aldozatot_sisi_merenyloje?pIdx=1
https://www.blikk.hu/aktualis/igy-irt-sisi-magyarul/nnjx9xt
https://24.hu/tudomany/2018/09/10/sisi-gyilkossag-erzsebet-kiralyne/
https://kepmas.hu/hu/erzsebet-kiralyne-sisi-tevhitek-ferenc-jozsef-andrassy-gyula-grof-schratt-katalin-kali-rozmis-barbara
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/multunk/10-megdobbento-teny-sisi-meggyilkolasarol/
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/erzsebet-kiralyne-csaszarne-sisi-halala-evfordulo-osztrak-magyar-monarchia/p9hgdzz
https://wmn.hu/kult/60417-akkor-maganyos-az-ember-igazan-ha-ferjnel-van--sisi-csaszarne-masik-arca
https://www.ma.hu/kulturport.hu/23054/110_eve_halt_meg_Sissi
Wikipédia
Nyitókép: ismeretlen szerző, Wikimédia
Egyelőre nem ismert a gyilkosságok indítéka.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Változnak az idők és változnak a normák, de azért amikor egy apróságért is belefér a halál, attól csak megáll az ész. Böjtös Gábor írása.
Amerikai rémálom.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Ha azt mondjuk, hogy jelenleg 440 ember tölti a különböző büntetés-végrehajtási intézményekben az életfogytig tartó büntetést, az sem kevés. De sokan be sem kerülnek.
„Ebben az országban szerintem sosem támogatták azokat, akik a saját országuk ellen dolgoztak” – jegyezte meg az államtitkár.
Százával zajlanak a letartóztatások, egy elnökjelöltet is elkaptak.
