Múlt hét végén arról jelentek meg hírek a bennfentes sajtóorgánumokban, hogy Kína újfent eljátszott a gondolattal, hogy korlátoznia kéne a ritkaföldfémek exportját. Egy ilyen döntés elemi csapást mérne az egész világra, hiszen a Kínában kitermelt ezen különleges alapanyagok szinte minden technikai eszközünk alapjául szolgálnak.
A Bloomberg pénteki tudósítása szerint Kína a közeljövőben bejelentheti,
Emellett a Kínában kitermelt ritkaföldfémek exporttilalmának lehetősége is felmerült a Kínai Kommunista Párt felsőbb körein belül, arra az esetre készülve, ha ismét eldurvulna a kereskedelmi háború az USA-val.
Az még az elemzők számára is kérdéses, hogy Kína valóban felülvizsgálja-e az elmúlt években kialakított ritkaföldfém-politikáját, avagy esetleg az egész hátterében csak egy újabb diplomáciai csörte áll, hogy így is nyomást helyezzenek Joe Biden amerikai elnökre. Mindenesetre az leszögezhető, hogy
Habár még Donald Trump elnöksége idején történtek próbálkozások az amerikai rikaföldfém-termelési kapacitások felpörgetésére, azonban ezek finoman szólva sem hoztak átütő sikert. Így pedig az USA gyakorlatilag még mindig Kínától, azaz a legfőbb világgazdasági riválisától függ egy stratégiai fontosságú nyersanyag tekintetében.
A 21. század olaja: a ritkaföldfémek
(A teljes elemzésünket a világgazdaság Kínának való kitettségéről itt olvashatja.)
A ritkaföldfémek elnevezés arra a 17 elemre utal, melyek ugyan jelentős mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, azonban ritkák az olyan koncentrált ásványi lerakódások, amikből gazdaságosan lehetne kinyerni őket. Jelentőségük hatalmas a 21. században, hiszen speciális fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően elengedhetetlenek a számítógépek, okostelefonok és egyéb technikai eszközök gyártásában. Emellett hadászati eszközökben is előszeretettel alkalmazzák őket, és a különböző, feltörekvőben lévő zöld technológiák is a ritkaföldfémekre támaszkodnak. Így pedig az sem meglepő, hogy az irántuk támasztott kereslet 2030-ra közel megduplázódhat – ennek pedig ismét Kína lehet a legnagyobb haszonélvezője.
Az ázsiai óriás már régen felismerte, hogy komoly hasznot hozhatnak a konyhájára a jelentős ritkaföldfém készletei.
Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt vezetője már 1992-ben úgy nyilatkozott, hogy „a Közel-Keletnek olaja van, Kínának pedig ritkaföldfémei”.
Habár Kína „csak” a világ ismert készleteinek kicsit több, mint egyharmadával rendelkezik, ezek gazdaságos kitermelhetősége szinte behozhatatlan előnyt biztosított számára az elmúlt években.
Azonban a világ országai az utóbbi évtizedben felismerték, hogy nem túl felelős döntés Kína közel monopol helyzetére alapozni ellátási láncaikat. Mivel a ritkaföldfémek esetében az újrahasznosítás rendkívül költséges, így a növekvő kereslettel párhuzamosan fokozatosan más országok is beindították a ritkaföldfémek bányászatát, s ezzel a 2019-re 62,9 százalékra vágták vissza Kína részesedését a 2010-es 97,7 százalékról.
Kína pedig egyáltalán nem fél tőle, hogy a nyugati országok ritkaföldfém függőségét a saját érdekeinek érvényesítésére használja fel. Elég csak a 2010-es ritkaföldfém válságra gondolni, amikor is Kína jelentősen megvágta az exportált mennyiséget, ezzel erősen feltornázva a világpiaci árakat és elérve, hogy sok nyugati technológiai cég inkább áttelepüljön Kínába, hogy bebiztosítsák az ellátásukat. Emellett Kína – a kereskedelmi háború kitörése óta – számos alkalommal zsarolta az Egyesült Államokat a ritkaföldfémcsapok elzárásával, 2020 nyarán például az amerikai–taiwani fegyvereladások miatt helyeztek kilátásba komoly szankciókat.
(Borítókép: MTI/EPARoman Pilipej)
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A közösségi oldal szerint „170 millió amerikai szólásszabadságát taposhatják el”.
„Ketten együttvéve többet csináltunk, mint az összes többi magyar ellenzéki képviselő, úgyhogy én közben még szülni is voltam, meg pártot is vezettem” – mondta Donáth Anna.
Olekszandr Szirszkij nem kertelt: törnek előre az oroszok.
