Megúszhatja-e az USA a recessziót?

2022. június 23. 15:44

A válasz: nem. Legalábbis a Financial Times által megkérdezett közgazdászok 70 százaléka szerint, akik úgy vélik, jövőre jön a recesszió az Amerikai Egyesült Államokban.

2022. június 23. 15:44
null

A legfrissebb felmérés – amit a Financial Times és a Chicagói Egyetem kutatóközpontja, az IGM közösen készített – nem hemzseg a vezető közgazdászok optimista nyilatkozataitól.  A megkérdezettek 70 százaléka véli úgy, hogy az USA gazdasága 2023-ban nem tudja elkerülni a recessziót. 

A közvélemény-kutatás még az amerikai jegybank 75 bázispontos emelése előtt készült, de így is  éppen a Fednek az irányadó kamatra vonatkozó szigorításaira fókuszál, rámutatva, hogy a következő időszakban további emelések várhatók. Az FT által megkérdezett negyvenkilenc vezető közgazdász 40 százaléka úgy véli, hogy az ebben illetékes Nemzeti Gazdaságkutató Iroda (National Bureau of Economic Research - NBER) 2023 első vagy második negyedévében recessziót fog hirdetni, míg egyharmada azon a véleményen van, hogy a recesszió valóban nem kerülhető el, de kitolható a jövő év második felére. 

Az NBER definíciója szerint a recesszió az a folyamat, ami a gazdasági aktivitás jelentős visszaesésével, a gazdasági terület egészére hatva több hónapon át tart, hatása pedig minden szegmensben negatívan érződik. (Az 1929-es válságot előidéző recesszió volt eddig a legsúlyosabb.)

A közvélemény-kutatás résztvevőinek véleménye erősen ellentmond a Fed prognózisának a recessziót illetően. Jerome Powell Fed-elnök szerint előrejelzéseikben még mindig a GDP-növekedés és az alacsony munkanélküliségi ráta szerepel, így minden összejöhet egy „puha landoláshoz”, vagyis az infláció legyőzéséhez recesszió nélkül. Ugyanakkor azt is bevallotta, hogy

vannak olyan tényezők, amelyekre a jegybanknak sincs ráhatása, ilyen például a az olajárak kiszámíthatatlansága, ezek pedig alaposan bezavarhatnak a prognózisba.

A megkérdezettek sokkal pesszimistább előrejelzéseket fogalmaztak meg, tekintettel az infláció folyamatos növekedésére és arra, hogy az eddigi monetáris politikai intézkedések messze nem tűnnek olyan súlyúaknak, amelyeket az egyre aggasztóbb helyzet megkívánna. Tara Sinclair, a George Washington Egyetem közgazdász-professzora a „puha landolás” kapcsán úgy fogalmazott: „ez nem egy sima leszállás egy hagyományos kifutóra. Ez olyan, mintha tomboló szélben egy kifeszített kötélre kellene leereszkedni a géppel. Teljesen irreális az az elképzelés, hogy a Fednek sikerül visszaszorítani az inflációt 2 százalék körülire recesszió nélkül”.

Jerome Powell, a Fed elnöke sajtóértekezletet tart a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság ülése után Washingtonban 2022. június 15-én. A Fed 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Jerome Powell, a Fed elnöke sajtóértekezletet tart a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság ülése után Washingtonban 2022. június 15-én. A Fed 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo


A legnagyobb egyetértés az egymástól független válaszokban abban mutatkozott, hogy az energiaárak elszállása, valamint az ellátási láncok súlyos problémái a következő egy évben fenntartják és növelik az inflációs mutatókat. Jonathan Wright, a Johns Hopkins Egyetem közgazdásza azt mondta: jelentős a pesszimizmus a stagflációs várakozások tekintetében, bár a körülmények nem hasonlítanak egyelőre az 1970-es évek 20 százalékot is elérő inflációjának, majd az azt követő, Fed általi kamatemelés által előidézett recesszió előzményeihez. 

Christiane Baumeister, a Notre Dame Egyetem közgazdász-professzora szerint a Fed kénytelen lesz további, erős kamatemeléseket végrehajtani az infláció függvényében, a kamatszint pedig a jelenlegi 1,75-ről a jövő évre 4 százalékra is ugorhat.

Ez valamivel meghaladja azt a szintet, amelyet a megkérdezett közgazdászok többsége csúcspontként jelölt meg, bár van olyan közöttük, aki szerint ez sem lesz elegendő.

Dean Croushore, aki jelenleg a Richmondi Egyetem tanára, de előtte 14 éven át a Fed-nél dolgozott, úgy fogalmazott: a FED túl hosszú ideig habozott, ezért elképzelhető, hogy az 5 százalékos emelést is el kell érnie, mégpedig nem lassú tempóban. 
„Ha egy kicsit felgyorsítanák a kamatemeléseket, az rövid távon okozhat pénzügyi ingadozást, de elkerülhetik vele a későbbi, drasztikusabb lépéseket” – mondta. 

Címlapkép: Joe Biden amerikai elnök, Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System elnöke és Janet Yellen pénzügyminiszter tanácskozik a washingtoni Fehér Házban 2022. május 31-én.
MTI/AP/Evan Vucci

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
confitür
2022. augusztus 17. 21:33
Akkor lesz recesszió jövőre az Egyesült Államokban,ha nem sikerülne harmadszor is tönkrevágni egész Európát az Ő hasznukra. Ez a háború,és minden ami vele kapcsolatos, erről szóló amerikai vállalkozás.
polárüveg
2022. június 28. 01:18
Van az a magyar közmondás: "Aki másnak vermet ás, maga esik bele." Vagy Jézus szavaival:"Ki kardot ránt, kard által vész." Szlengben: "visszanyal a fagyi". Az akcióra adott  reakciók fentieket erősítik a Nyugat-Oroszország konfliktusban. Konkrétan: Az energiaembargóra adott válasz a rubelben, jüanban való fizetés megjelenése. A dollár világpénz konstrukciója, hogy olajat csak dollárért, ez megingott. A papírra nyomtatott dollárt már nem lehet egészében beleforgatni a valós árupiacba, az 1910-es évek óta kialakított olaj-világpénz konstrukcióba, magán pénzszivattyúba. Lefoglalták az orosz jegybanki tartalék külföldön lévő részét. Többé más országok nem fogják külföldön tárolni a jegybanki tartalékokat. Plusz a nyugati politikusoknak ezután már nem hisznek. Embargóval tiltják a termékszállítást Oroszországnak. Ő viszont nemcsak energiahordozót, hanem uránt, palladiumot, aranyat sem fog eladni, viszont a termékeket nem nyugatról vásárolja. Nem engedik Oroszországot devizaadósságot törleszteni, hogy kimondhassák rá a csődöt. A nála maradt pénzen majd a harmadik világban jól bevásárol Oroszo., amúgy más ország is meggondolja ezután devizaadósság felvételét. És így tovább... A nyugati országokban csatatér nélküli háborús helyzet lesz. Az elégedetlen emberek nem biztos az oroszokat fogják okolni. USÁ-ban meg a most zajló folyamatok polgárháború felé mutatnak. Sorsszerű visszahatásokkal a nagymenők nem szoktak tervezni. Vesztükre.
pipa89
2022. június 27. 08:06
Ez attól függ, hogy mennyire tudja bevonni a háborúba Európát. Konkrétabban: mennyire tudja gyarmatosítani, és lerabolni az Európai Unió nemzetállamait, felhasználva a Soros ngo-kat, Langley-t, a nagyköveteit, a cégeit. Hosszú távon pedig attól függ, hogy mennyire tudja meggyengíteni Oroszországot. A végső célja egy iraki, szíriai mintájú szétcincálás, és lerablás. Be akarja fejezni a kétfelvonásos világháborút...itt Európában. Minket elvág az oroszokkal, Kínával való kereskedelemtől, hogy megakadályozza az Eurázsiai Gazdasági Egység létrejöttét. Szóval a zsákmányszerzés, a fegyverkereskedelem és a háború függvénye, hogy mennyit hoznak a jenki konyhára... Ha az orosz nyersanyagon nem tudja megszedni magát, rajtunk fogja, mi fizetjük ki az ukránoknak adott pénzt, fegyvert, újjáépítést. MINDENT! A GYARMATOK FIZETTEK A MÚLTBAN, MOST SEM LESZ MÁSKÉPP.
Dezsőke
2022. június 25. 12:58
az usának annyi
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!