Siniša Mali, szerb pénzügyminiszter kihangsúlyozta az energiaválság idején ilyen kedvező hitelt kapni szinte lehetetlen, hiszen a piacon a kamatlábak 7-7,5 százalék között mozognak.
Vagyis az ország csak a hitelkamaton 40-45 millió dollárt (16,8-18,8 milliárd forintot) spórol majd.
Hozzáfűzte, amellett, hogy Szerbia a régi kedvezőtlen hiteleket kedvezőbbre váltja, nagyobb mozgásteret kapott ahhoz is, hogy reagáljon az energiaválság idején, amennyiben valamilyen energiahordozó beszerzésére mutatkozik szükség.
Vučić bejelentette azt is, Szerbia arra is számít, hogy standby megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (International Monetary Fund – IMF), ami további támogatást jelent majd az ország számára. A céljuk az, hogy
a Maastrichti Szerződés szerinti szinten tudják tartani az államadósságot, vagyis nem szeretnék meghaladni a GDP 60 százalékát.
Az államfő kitért ara is, hogy a hadipar iránt mutatott érdeklődést több emírségekbeli vállalat. Szavai szerint Szerbia most háromszorosára növelheti a fegyvergyártást, ugyanis nagy az érdeklődés a töltények, a gránát, a rakéták, illetve a bombák iránt.
A szerb delegáció a szeptember közepén Abu-Dzabiban tett látogatásakor kilenc megállapodással tért haza. Azt azóta sem részletezték, hogy ezek a megállapodások pontosan mire vonatkoznak, csupán kiemelték, hogy a tárgyalások fókuszában
az energetika, a védelmi és gazdasági együttműködés állt és a legnagyobb jelentőséget a mindenre kiterjedő országközi stratégiai együttműködési megállapodásnak tulajdonítottak.
30 éves projektbe vágtak bele közösen
Szerbia az első államközi megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel 2013-ban írta alá, azóta számos közös projekt valósult meg, az egyik legnagyobb, amely megvalósításához 30 évet szabtak ki, a 3,5 milliárd euróra (több mint 1400 milliárd forintra) becsült “Belgrád a vízen”(Belgrade Waterfront) projekt, amit az Egyesült Arab Emírségekbeli Eagl Hills vállalattal közösen visz véghez a szerb állam.
Egy rendkívül kritizált és számos kérdést felvető projekt ez a mai napig, ugyanis szerb főváros egyik legexkluzívabb területén, a Száva partján egy teljesen új, luxusnegyedet képzeltek el. A 2015. szeptember végén megtörtént alapkőletétel óta és a 2018-ben megnyitott első lakótömb átadása óta gombamód nőnek a folyóparton a magasabbnál magasabb épületek.