Növeli gazdasági fölényét az Egyesült Államok
Kétségtelen, hogy az Egyesült Államoknak rendkívül nagy gazdasági előnye származik abból, hogy leáll Európa hosszú távú orosz energiaellátása – erre mutat rá a Kölni Egyetem Energiagazdasági Intézetének (EWI) legfrissebb tanulmánya is. A hatalmas energiaválság közepette az USA szépen lassan Európa legnagyobb cseppfolyósított gáz (LNG) szállítójává válik.
A kutatók kiemelik, hogy 2030-ra az Egyesült Államok adja majd a teljes EU-s gázimport 39 százalékát, feltételezve persze, hogy addigra elegendő cseppfolyósító üzem épül. Ezáltal az Unió, Ázsiával együtt a legfontosabb amerikai LNG-exportpiaccá válna, míg e forgatókönyv szerint Norvégia részesedése 28 százalékra változna.
Természetesen ettől függetlenül Azerbajdzsánból, Katarból és Algériából is érkezne cseppfolyósított gáz, viszont korlátozott mennyiségben, míg a Kanadából és Ausztráliából érkező EU-s behozatalmértéke elhanyagolható lenne, mutat rá a tanulmány.
A kutatók továbbá azt is kiemelik, hogy ami a nagykereskedelmi árakat illeti, 2024 után várhatóan csökkenni fognak, bár orosz földgáz nélkül 2026-ban is 90 euró felett maradhatnak megawattóránként.
Más szavakkal: a régebben oroszországi energiahordozók megvásárlására szánt eurómilliárdok majd nagyrészt az Egyesült Államok felé irányulnak.
Tekintettel arra, hogy a cseppfolyósított gáz jelenleg lényegesen drágább, mint a csővezetéken szállított földgáz, ez minden bizonnyal hosszabb távon, a mainál is nagyobb hatással lesz az európai energiaárakra, ami tartósan versenyképtelenné teszi Európát. Ugyanis a földgáz nem csak fűtésre, áramtermelésre való (bár az ipari termelésben ez is fontos költségelem), de például az építőanyagok (üveg, tégla, cserép) gyártásában is kiemelt költségtényező. Ez pedig Magyarországot is érzékenyen érinti hosszabb távon is.
Az USA-ba csábítják a német vállalatokat
Ennek fényében akár jogosan is gondolhatják az európai vállalatok, hogy egyre kevésbé érdemes a magas energiaáraktól szenvedő Európában vagy Európából gyártani-értékesíteni.
Különösen igaz ez tehát, amikor mind a földgáz, mind a villamosenergia sokkal olcsóbb az Egyesült Államokban, mint az EU-ban – és kiváltképp drága Németországban.
Erre Európa legnagyobb autógyártójának a Volkswagen Csoportnak a menedzserei is ráeszméltek. Az autógyártó konszern így nemrég figyelmeztetett arra, hogy akár ki is vonhatja a termelést Németországból – sőt Kelet-Európából is(!) –, ha az energiaárak tartósan magasak maradnak.
Uncle Sam nem tétlenkedik, lobbiznak a gyártókért
Eközben az Egyesült Államok természetesen fel is használja energiaár-előnyeit, hogy meggyőzze a német vállalatokat a tengerentúli költözésre, adókedvezményeket és nyersanyagokat is kínálva nekik.
A Handlelsblatt-nak adott interjúján keresztül Pat Wilson, Georgia-állam Gazdaságfejlesztési Minisztériumának biztosa kiemelte az érdeklődő vállalatok számára, hogy
az alacsony energiaköltségek és kedvező adóterhek mellett Amerikában a hálózatok is stabilak, míg a Németországból az Egyesült Államok déli részén található államba érkező vállalatok csökkenthetik szénlábnyomukat is.
Kevin Stitt, Oklahoma kormányzója pedig azzal dicsekedett a német portálnak, hogy már egy jó ideje náluk a legalacsonyabb az ipari energiaköltség az egész országban.
Úgy tűnik, hogy az amerikai reklám eddig működik – a német gazdasági napilap szerint számos német vállalat tervezi egy amerikai telephely létrehozását vagy annak bővítését, ha már létezik.
Ezért (is) kellett a 200 milliárd eurós rezsibotrány?
A Handlelsblatt továbbá kiemeli, hogy Berlin aggódik a jelenség miatt, ezért komoly ellenintézkedéseken mesterkednek a hatóságok – erre szolgálhat részben azon „botrányos” rezsicsökkentő terv is, amelyen keresztül Németország egy 200 milliárdos hitel hátán vásárolná ki magát a válságból, írta a Makronóm.
Minden esetre, ha az Egyesült Államoknak sikerül hazájába csábítani a német vállalatokat, ezzel növelheti hazai termelését és támogathatja deficites kereskedelmi mérlegét, tehát GDP-jét és jólétét. Mindezt az európai – sőt a magyar – gazdaság rovására, a német érdekeket újra az EU-s vagy éppen a kelet-közép európai érdekek elé helyezve.
(Fotó: Pixabay)