Magyarország Alkotmánya (2016)

„A népszavazással elfogadandó új alkotmány jogvédő fókuszú, védi – ebben a hierarchikus rendben – mindenekelőtt a szabadságjogokat, másodsorban a polgári jogokat, harmadsorban az individuumok által alkotott önkéntes és természetes társulásokat és közösségeket, negyedsorban definiálja a közjó és a közérdek fogalmát, ötödsorban védi az alkotmány integritását és érvényesülését a jogrendszerben, és (csak) hatodsorban foglalkozik az állammal és szerveivel, amelyek között első lépésben a bírósági szervezetet (a szervezet autonómiáját), ennek részeként az Alkotmánybíróságot tárgyalja és védi, másodsorban garantálja a hatalmi ágak elválasztását, harmadsorban beszél a népszuverenitás kinyilvánításának intézményeiről, köztük a népszavazásról és a heterogén (parlamenti és önkormányzati) képviseleti rendszerről, valamint ezek korlátairól és szerveiről (pl. a Számvevőszékről, a PSZÁF-ról), a választási rendszerről és a választási intézményekről, negyedsorban a független intézményekről (pl. az MNB-ről), csak ötödsorban szól a kormányról és (tőszavakban) annak szerveiről (pl. az ügyészségről), illetve rögzíti végül a kivételes állapot kihirdetésének feltételeit.

Az új alkotmány a mai vagyoni jellegű végrehajtás mintájára azonnal végrehajthatóvá teszi a szabadságjogok és a polgári jogok sérelmére elkövetett bűntetteket (köztük ezek korlátozásának kísérleteit azon túl, amit az összeütközésükből fakadó sui generis korlátozás jelent), különösen ha azokat – az alkotmányban taxatíve felsorolt kivételeken túl – állami eszközökkel követik el.”