A népet igenis le lehet váltani

„Az első tennivaló az, hogy ha már az egyes szlovák politikusok által javasolt lakosságcsere lehetetlennek bizonyult, egy korlátozott, de minőségi választópolgár-cserét hajtsunk végre. Köztudott, hogy a külföldön tartózkodó, de állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazási hajlandósága igen alacsony: a 2010-es választások adatai szerint a tíz százalékot sem érte el. Ez feltételezhetően 2014-ben sem fog változni. Ami változott négy év óta, azok az arányok: becslések szerint immár félmilliót megközelítő számú magyar dolgozik külföldön, javarészt Nyugat-Európában. Ők egyetlen napon, egyetlen helyen szavazhatnak; s ha történetesen nem abban a városban élnek, ahol a magyar külképviselet van, hosszú utazás és kiszámíthatatlan sorbaállás vár rájuk.

Az öntudatos magyar állampolgár persze ilyenkor sem esik kétségbe: magánrepülőgépet bérel, ahogy magunk is azt tesszük, ha végképp összetorlódtak a tennivalók és az a leggazdaságosabb. De ne dramatizáljuk a helyzetet – a vétel is megoldás. Egy néhány éves Gulfstream már százezer dollár körüli áron elérhető, nem beszélve egy lehasznált Cessna igazán versenyképes bekerülési költségéről. A helyzet akkor változik meg alapjaiban, ha nem rendelkezünk állandó magyarországi lakhellyel. Ebben a kedvező esetben kényelmesen, időhatárhoz nem kötve, levélben szavazhatunk. Csak annyi biztos, hogy valaki eljuttatja majd hozzánk a szavazólapot, valaki beikszeli – remélhetőleg a megfelelő helyen –, és valaki visszaküldi vagy visszaviszi a megfelelő helyre. Ezt a harmadik világbeli mércével is nagyvonalú eljárást hívják Magyarországon egyenlő és titkos választójognak. Nézzük a dolog jó oldalát: a most külföldön dolgozó magyarok leszármazottai már így fognak szavazni.”