Erdő, erdő, kerek erdő

2019. szeptember 03. 11:10

Az erdőkkel kapcsolatos bajokért nem kell ám átszelni az Atlanti-óceánt, még akkor se, ha valakit Grétának hívnak.

2019. szeptember 03. 11:10
Máthé Áron
Máthé Áron
Mozgástér blog

„Nagyjából lecsengőben van az Amazonas menti erdőtüzek kérdése. A celebek már felajánlották magukat és kisebb összegeiket, a fundraiserek nagyjából felélték a közösségi adományokat, lelepleződtek a hamis fotók, és ráadásul kiderült: az Amazonas menti őserdő nem is annyira a Föld tüdeje, mint azt ősidők óta szajkózták.

Az egész felhajtás úgy volt beállítva, mintha Bolsonaro brazil elnök nemcsak személyesen lenne felelős az erőtüzekért – amelyek egyébként minden évben természetes jelenségként is fellobbannak – hanem, mintha a gonosz konzervatívja (Orbán barátja!) direkte élvezné a tapírok, jaguárok és anakondák halálsikolyait. Persze, hogy-hogy nem, de kiderült, hogy nemcsak Brazíliában, hanem Bolíviában is ég az erdő, pedig ott egy darab Bolsonaro nincs, sőt, inkább haladó figurák vezetik az országot.

Ami ennél sokkal izgalmasabb, hogy az erdőkkel kapcsolatos bajokért nem kell ám átszelni az Atlanti-óceánt, még akkor se, ha valakit Grétának hívnak, és alig hatmillió eurós versenyvitorlást kap kölcsön. Meg hatvanfős stábot. Egyszóval, errefelé, Közép-Európában is van gond, ha nem is olyan, mint a trendi híradásokban. A probléma vázolásához vissza kell ugranunk az időben majdnem 100 évet, és először is a folyók helyzetét kell szemügyre vennünk. Ha nem is egy Amazonas, de azért elég jelentős vizekről van szó.

A trianoni békeszerződés ugyanis a Kárpát-medence közepén meghagyott Magyarországot megfosztotta erdőitől, és folyói egy részének forrásvidékétől. A Maros, a Tisza, a Kőrös, a Bodrog, a Hernád, az Ipoly – hogy csak a legnagyobbak említsük. Más vizeink felett pedig az új államok gyakorolhattak szuverenitást. Ennek lett az áldozata a Duna, amikor is trianont néhány faluval súlyosbító párizsi béke a nagy folyót néhány kilométeren teljesen Csehszlovákiához sorolta. Szlovákia pedig, élve a lehetőséggel egyszerűen elterelte a Dunát és a súlyosan környezetromboló bősi vízerőművet azóta is egyik nagy nemzeti eredményének tekinti. A horvátok ugyanilyen terveket szőttek a Dráva folyó mentén, hála Istennek ez egyelőre még nem valósult meg. A folyók azóta is kiszolgáltatottá teszik Magyarországot: ilyen volt idén a Tiszán Kiskörénél felhalmozódott ukrán-román szeméthalom, vagy a 2005-ös habzó Rába, amelybe az osztrák bőrgyárak engedték bele a szennyeződést. Vagy beugorhat akár a tiszai halpusztulás, a román hatóságok bűnös és cinikus – kis szójátékkal élve: ciános – közönye mellett.

És hogy jönnek ide az erdők? Nagyon egyszerűen. A Kárpátokból eredő folyóink minősége és vízhozama függ ugyanis attól, hogy a hegyekben fekvő erdőkkel mi a helyzet. Vagyis: milyen a folyóink vízgyűjtő területe. Márpedig a haladó sajtó kedvenceinél, Ukrajnában (Kárpátalján) és Romániában (elsősorban Székelyföldön) nem nagyon kímélik az erdőket. Rosszabb ez, mint akárhány erdőtűz. Szemben a műanyaggá gyúrt brazil szappanoperával, ez tényleg érint minket. Nemcsak határon túli testvéreinket – mint a 2006-os nagy székelyföldi árvíz esetében – hanem sokkal inkább a trianoni Magyarország területét és az itt élőket. Idehaza is nem egy árvizet okoztak a Keleti-Kárpátokban folyó tarvágások. A legemlékezetesebb kétségtelenül a 2001-es nagy beregi áradás volt, de ez azóta is jóformán minden évben fenyegető veszély. Hogy nem történik nagyobb baj, az a magyar árvízvédelemnek köszönhető és nem a két szomszédos állam felelős erdőgazdálkodásának.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tehetős Totó
2019. szeptember 03. 19:40
A szerző sajnos beszopta az "elsősorban Székelyföldön" irtott erdők meséjét, ami nagyon kapóra jön az olájoknak. Mint szakmabeli, aki az elmúlt 20 évben látta Románia erdeit, elmondhatom, hogy néhány kirívó esettől eltekintve (Gyergyóremete a 90-es évek derekán, vagy Szentegyháza-mintegy 3 000 ha) Székelyföldön felelős erdőgazdálkodás folyik, elsősorban a tulajdonosi társulások, a közbirtokosságok és az őket kiszolgáló magán erdészetek közreműködésével. Az erdőirtások (helyesebben törvénytelen favágások) elsősorban a mócok lakta Erdélyi Szigethegységre, Máramaros vidékére (Borsa, Felsővisó) és a regáti Gorj, Vâlcea, Argeș megyékre jellemző, meg a történelmi Bukovinát magába foglaló Suceavára. A Déli Kárpátok legmagasabb csúcs alól eredő Zârna folyócska (a Râu Doamnei és az Árgyas mellékága) teljes hosszában letarolták a valmikori korona birtokokat, de ennek messze nem volt akkora híre, mint a székelyföldi elszigetelt eseteknek. Az egykori Csík és Udvarhely megyőket magába foglaló Hargita megyőben mintegy 250 ezer ha erdő van az a 3000 ha amit a szenegyháziak (helyesebben: oláfa'liak) lemocskoltak alig 1%.
akiaki
2019. szeptember 03. 16:02
remek!
Vakfolt
2019. szeptember 03. 14:48
❝Hogy nem történik nagyobb baj, az a magyar árvízvédelemnek köszönhető és nem a két szomszédos állam felelős erdőgazdálkodásának.❞ A víztározók is mind a határon kívül maradtak, ahogy a vasúti szárnyvonalak. A Magyar Királyság területén ideiglenesen garázdálkodó államok nem fognak felelősen gazdálkodni, csak rabolni jöttek. A Tisza töltései nem is bírnák már, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a folyó ❝elásta❞ magát, lásd negatív vízállások. Esélyt jelenthetne a fokgazdálkodás visszaállítása.
TAVIROZSA
2019. szeptember 03. 12:30
Érdemes az eredeti írást elolvasni ! Megdöbbentő !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!