Nem csak ott érdemes kerékpáros infrastruktúrát kiépíteni, ahol ma is szenvednek a bátrabb kerékpárosok

„Koppenhága példáját elemezve tett közzé új tudományos eredményeket az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában négy kutató a kerékpáros infrastruktúra kiépítettsége és a városi kerékpározás elterjedtségének összefüggéseiről.

A kutatás arra jut, hogy a kiterjedt koppenhágai kerékpárút-hálózat kiépítésének köszönhetően a kerékpárral megtett utazások száma 60%-kal és az így megtett kilométerek száma 90%-kal nőtt egy olyan hipotetikus esethez képest, amikor ez az infrastruktúra nem áll rendelkezésre. Számításaik szerint ez éves szinten 400 ezer eurós (kb. 150 millió forint) társadalmi hasznot jelent megépített kerékpársáv-kilométerenként a megtakarított utazási idők és költségek, a mozgásgazdag életmódnak köszönhetően az egészségügyi költségek csökkenése és a balesetek számának csökkenése miatt.

Tehát, ahogy az autóforgalom és a közúthálózat kiépítése kapcsán már többszörösen bizonyított, ha több sáv épül, nagyobb lesz a forgalom – de nem csak az autókra igaz ez, de a kerékpározásra is. Mit jelent ez? Nem csak ott érdemes kerékpáros infrastruktúrát kiépíteni, ahol ma is láthatóan szenvednek a bátrabb kerékpárosok az autók között és nyilvánvaló a kiépített infrastruktúra hiánya, hanem ahol nincs is ma jelen jelentősebb kerékpáros forgalom, de amúgy a város közlekedése szempontjából logikus tengelyről van szó.

Koppenhága kiterjedt kerékpáros infrastruktúrával rendelkezik és magas, a tömegközlekedést is meghaladó volumenű a mindennapi utazások során kerékpározók száma. Egy, több százezer útból álló adatbázis (ezek összességét mutatja a csatolt kép) alapján elemezték a kutatók a kerékpárosok által megtett utakat és ezekből modellezték a kiépített infrastruktúra jellegének hatásait az útvonalválasztásokra.”

Nyitókép: Facebook