Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Az új évben 2,4, 2025-ben pedig már 3,6 százalékkal növekedhet a magyar GDP az EU előrejelzése szerint, ami a legdinamikusabban növekvő uniós gazdaságok közé sorol minket. Ám ezek a várakozások még óvatosak is, mert nem tükrözik a decemberben bejelentett magyar–EU-s megegyezést a források felszabadításáról. Íme a Makronóm Intézet várakozásai.
Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Az energiaválság nem egyformán érintette Európa gazdaságait, amit nemcsak a 2023-as, de a 2024-es és 2025-ös gazdasági bővülési előrejelzések is mutatnak.
A 2023-as növekedési ütemeket tekintve megállapítható, hogy az energiaválságnak a gazdaságokra vonatkozó káros hatásai az egyes országokat aszimmetrikusan érintették (lásd az összefoglaló táblázatot).
Amint az látható is, a jelentősebb energiahordozó-kapacitásokkal és/vagy alacsonyabb energiaintenzitással, illetve Oroszország felé való kitettséggel rendelkező országokat kevésbé érintették ezek a problémák. Hazánk több más országgal (például Csehországgal, Lengyelországgal, Ausztriával vagy Németországgal) egyetemben nem ebbe a körbe tartozott, ez pedig meg is látszik a 2023-as év visszafogott/csökkenő gazdasági teljesítményén.
A jövőre vonatkozóan azonban a javuló gazdasági környezetből (például csökkenő energiaárak, mérséklődő infláció és hasonlók) adódóan a 2023-as évnél jócskán kedvezőbb kép rajzolódik ki. A Pénzügyminisztérium 3,6 százalékos növekedést vár idénre december végi prognózisa szerint, és ez az ütem megegyezik a Makronóm Intézet december közepén publikált várakozásával.
Az Európai Bizottság fent bemutatott, még ősszel készült előrejelzése ugyan ezeknél alacsonyabb bővüléssel kalkulál hazánk esetében, a 2024-es évre 2,4 százalékkal – az OECD várakozásaival megegyezően. Ez utóbbi prognózisok azonban novemberi keltezésűek, így
nem számolhattak a decemberben bejelentett magyar megegyezéssel az uniós forrásokat illetően, amelyek már 2024-ben éreztetni fogják a hatásukat – többek között a vállalati és állami beruházások fellendülésének elősegítése révén.
Uniós szinten a Bizottság által várt növekedés belesimul a régiós országoknál előre jelzett bővülési ütemekbe a 2024-es év tekintetében, 2025-re vonatkozóan pedig
Málta 4,2 százalékra várt növekedése után a második legmagasabb a Magyarországra vonatkozó 3,6 százalékos előrejelzés.
Ez utóbbit jelentős mértékben alátámasztja a folyamatban lévő nagyvállalati beruházások megvalósítása, valamint fokozatos termőre fordulása. A Makronóm Intézet a Bizottság által vártnál kedvezőbben alakuló prognózisát nagyban alapozza a mérséklődő inflációs nyomásból fakadó reálbér-növekedés által indukált belső keresleti élénkülésre is.
Látható, hogy az árak – azon belül is kiemelten az élelmiszerárak – elszállásának köszönhetően a lakosság visszafogta a fogyasztását, a nem létfontosságú eszközök, például a tartós fogyasztási cikkek beszerzését elhalasztotta – ezt támasztják alá a kiskereskedelmi adatok is.
Ezzel egyidejűleg az inflációs helyzetből adódó szigorúbb kamatkörnyezet és bizonytalanság hatására megnőtt a megtakarítási hajlandóság, ami szintén a fogyasztás élénkülése ellen hatott. Ennek kiárazódása a pénzromlás szelídülésével – és a kamatkörnyezet mérséklődésével – azonban várhatóan időt vesz igénybe,
2024 folyamán így nem egy ugrásszerű, hanem fokozatosan javuló belső keresletet várunk a lakossági oldalról. Ezt támogatják a minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 10 százalékos emelése által a versenyszférában indukált két számjegyű vállalati fizetésemelések is, már az év elejétől kezdődően.
Ezzel együtt pedig egyrészt
az uniós forrásoknak, másrészt a vállalati beruházások megtérülésének kedvezőbbé válásának – a hitelkamatok mérséklődésének is – hatására a beruházási aktivitás is fokozódik, ami szintén jelentős kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.
A múlt évben a nagyobb mértékű recesszió elkerülése a nettó exportnak volt köszönhető. Az idén, bár a kivitel bővülése tovább élénkülhet, az import is erősödhet a belső kereslet emelkedésével, aminek eredményeként a nettó export növekedési hozzájárulása szerényebb lehet.
A 3,6 százalékos növekedést váró GDP-prognózisunkat a 2024-es évre tehát mindhárom tétel, a fogyasztás, a beruházások és a nettó export várható alakulása is megalapozza.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.