Cohn-Bendit: Orbán populizmusa „ostoba és rosszindulatú”

Majd egy félévszázaddal az 1968-as tüntetések után, aminek ő lett az arca, még mindig van mit felforgatnia. Most is forradalmat akar, de másmilyen formában – írja a Politico Daniel Cohn-Benditről szóló portrécikkében, aki 2014-es visszavonulása óta még mindig aktívan követi a politika alakulását. 

„A biztonság nem ad Európának lelket” – mondta. Hozzátette, hogy Orbán szövetségesei „utálatot” táplálnak iránta, mióta 2011-ben támadta a magyar vezetőt az Európai Parlamentben. Akkor azzal vádolta Orbánt, hogy Hugo Chávez volt venezuelai elnök európai megfelelőjévé válik, miután Magyarország elfogadta a médiatörvényeket, melyek Orbán erősebb kontrollját vonták maguk után.

A jelen állapotokra utalva Cohn-Bendit aggodalmát fejezte ki a határok megszilárdításával és a populista retorikával kapcsolatban, melyet „ostobának és rosszindulatúnak” tart. Ezzel kapcsolatban a lap felidézi, hogy Bayer Zsolt nemrégiben állami kitüntetést kapott, illetve Bayer korábbi cikkét, amelyben a zsidó származású Cohn-Bendit, illetve Schiff András kapcsán azt írta, utalva: „sajnos nem sikerült beásni mindet nyakig az orgoványi erdőben”, utalva ezzel a Tanácsköztársaság utáni tömeggyilkosságra, amelyben zsidókat öltek meg.

Cohn-Bendit megreformálná a francia választási rendszert

Ezekben a napokban a francia médiát a választás kampány uralja. Cohn-Bendit aggódik a nacionalista párbeszéd miatt, ami a politikai spektrumot megkörnyékezte, és kritikus a politikai palettával is mind a bal, mind jobb oldalon. Főleg Manuel Valls miniszterelnökkel elégedetlen, aki szerinte „pszicho-merevségével” a Szocialista Pártot töréspontra taszította. 

Cohn-Bendit választási reformot szeretne látni, amik az arányos képviselet és a szövetségek kialakításában kulcsszerepet játszó kompromisszum kultúráját hoznák el, ami szerinte „szörnyen hiányzik Franciaországból”. Bár a kritikusok szerint a reform a szélsőjobboldalt erősítené meg, Cohn-Benditet ez nem zavarja. „Ilyen az élet. Léteznek” – mondja.

Úgy véli, a mai nap kérdése az, hogyan állnak az emberek a nacionalizmussal. Az Európát pártolóknak azokat tartja, akik úgy hiszik, hogy a francia szuverenitás csak akkor élvez védettséget, ha Európában megosztjuk a szuverenitást. Az Európai Parlamentben felszabaduló 73 brit helyet nemzetek közötti szavazással töltené fel. Minden szavazónak két szavazata lenne: egy nemzeti, és egy összeurópai listán. A listavezetők lennének az Európai Bizottság elnökségére a jelöltek.

Cohn-Bendit szerint egy ilyen reform arra késztetné a jelölteket, hogy Brüsszel vagy a többi ország hibáztatása helyett európai megoldásokat találjanak annak érdekében, hogy megnyerjék a szavazókat. Elismerte, hogy nem lenne könnyű megvalósítani a reformot, de mint mondta: „Álmodozó vagyok”.