s onnantól gyakorlatilag szabad az út tovább.
A most Budapestre induló tehervonat felvételei a Euronews műsorában
Egy övezet, egy út, egy főnök
A menetidők rövidüléséhez természetesen az infrastruktúra korszerűsítésére és bővítésére is szükség van, s jelenleg éppen ez az, ami a Kína–Európa-tehervonatok gyors haladásának a legtöbbször az útjába áll. Peking a grandiózus Egy övezet, egy út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) keretein belül a legtöbb tranzitországgal kötött már valamiféle megállapodást az ottani vasúti infrastruktúra fejlesztéséről. A szóban forgó országok közé tartozik egyébként hazánk és Szerbia is, mert a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal felújítása is ennek a kínai törekvésnek a kapcsán indul meg.
A projekt körül bőven akadnak politikai viták, melyek arról szólnak, a fejlesztések mennyire előnyösek az egyes felek számára. Bár a vasútfelújítások és -építések műszaki tartalmába természetesen van beleszólása az érintett államvasútnak, a finanszírozás alapvetően a kínaiak reszortja marad.
Az ukrajnai háború okán éppen a meglévő, az infrastruktúrát érintő problémák súlya nőtt meg. A Kínából Európába tartó konténervonatok a háború kitöréséig egy teherforgalmi célokra alapvetően jól használható útvonalon,
Kazahsztánon, Oroszországon és Ukrajnán vagy Belaruszon keresztül érték el Európát.
Ez az „északi” útvonal, ami nagyjából egyenletes sebességgel (80–100 km/óra, ez a legtöbb tehervonat számára tökéletesen megfelel) járható, egyben a közvetlenebbik is, ráadásul annak köszönhetően, hogy az alasankui kínai–kazah határállomástól Záhonyig volt szovjet területen halad, a konténereket sem kell olyan sokszor átrakosgatni egyik vonatról a másikra. A háború miatt erre most nem jöhetnek a vonatok.
A háború sem akasztja meg a forgalmat
A Kínából jövő vonatoknak ezért
a „déli” útvonalon, adott esetben az „isztánokon” és a Kaukázuson keresztül kell kerülniük,
ami számottevően képes meghosszabbítani a menetidejüket. Aktau és Baku között hajóra kell rakodni a konténereket, de az azerbajdzsáni kirakodás után sem vehetik közvetlenül Törökország felé az irányt a vonatok, hiszen az útba eső Örményországot az évtizedes politikai feszültségek miatt ki kell kerülniük. A törökországi tranzitvonal túlterheltsége miatt a vonatok csak lassabban érhetik el a Balkánt, ahol viszont a sok helyen borzasztó állapotú vasútvonalak lassítják a haladást – kínai befektetések ide vagy oda.