Felmerül a kérdés: mi adja a magyar gazdaság erejét, mi biztosítja, hogy még egy ilyen külső tényezők által okozott válsághelyzetben sem sérültek a gazdaságunk alapszövetei?
„Hazánkban az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta az unióban – a 2010-es 22. helyről mára a 8. helyre léptünk előre – és az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség.
A munka társadalmi becsületét, és az így elért eredményeket az állam igyekszik növelni azzal is, hogy GDP-arányosan a fejlett világban a legnagyobb mértékben, 5 százalékot költ közvetlenül családokra, miközben az OECD-átlag ennek kevesebb, mint a fele, Amerikában pedig mindössze ötöde. A világos és széles támogatottságnak örvendő, jövőképet és így stabilitást mutató játékszabályok fenntartásában a magyar emberek is érdekeltté váltak, ezért még az idei, rendkívüli és külső eredetű gazdasági sokk idején is fenntartották politikai támogatásukat a kormányzat felé.
A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt. A 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, márpedig fenntartható növekedés elsősorban beruházásból születik meg, így talán érthetőbbé válik az EBRD-közgazdászok kedvező előrejelzése is.
A külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított. Mondhatnánk szerényen, hogy Magyarországra menekült a nemzetközi tőke. Ennek alapvető oka, hogy mi képesekké váltunk a politikai stabilitást reálgazdasági stabilitásra »átfordítani«, vagyis stabil gazdaságpolitika mellett jelentősen csökkentettük az üzleti bizonytalanságot is. Ezt jól illusztrálja, hogy a beruházási kedv még az eddigi legnehezebb válságban sem esett 26 százalék alá, ami egyben azt is jelenti, hogy sikerült egy beruházásvezérelt modellt felépíteni, amelynek köszönhetően a növekedési motor így nem esett szét.
A minőség és az innovációvezérelt növekedés korában persze nem elég pusztán mennyiségekről beszélni. Azonban a minőségben is egészen jól állunk: a beérkező külföldi tőke sokféle és leginkább a jövőt alkotó iparágakban, diverzifikált szerkezetben jelenik meg hazánkban. Az már ismert, hogy exportunk high-tech tartalma és komplexitása a világelsők közé emel minket, exportkomplexitásunk a 11. legjobb a világon és a hatodik legjobb Európában. Az említett globális innovációs jelentés szerint a gyártás high-tech arányában világszinten ötödikek vagyunk, a kreatív termékek exportjában kilencedikek, high-tech exportban tizedikek, de a 15. helyezést értük el a high-tech importban is, ami a legújabb innovációk beáramlásának egy igen jó mércéje.
E sikerekben nagy szerepet játszik az is, amit az FDI »geopolitikai komplexitásának« is nevezhetünk, hiszen 2014 és 2023 között sikerült elérnünk, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbá váljon a hazánkban befektető országok összetétele. A vizsgált időszakban az ázsiai tőkeforrás 18,8 százalékról 34 százalékra nőtt, és amíg 2014-ben a német-izraeli-amerikai hármas adta a beáramló FDI 57 százalékát, addig ez mára 27 százalékot tesz ki. A számok egyértelműek: mára már nem függünk az egyetlen fő beruházótól, Németországtól. A németek gazdaságuk sajnálatos leépítésével ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy ma már Dél-Korea majdnem akkora beruházó, mint Németország, pedig 2014-ben még láthatatlanok voltak a magyar FDI-ban.
Ugyanígy az innovációs nagyhatalommá váló Kína is komoly befektetőként jelent meg hazánkban, 1-ről 9 százalékra növelve részesedését. A külföldi beruházók jelenléte alapján így hazánkban egyre inkább megfér egymás mellett a legkorszerűbb technológiát felvonultató keleti és nyugati tőke, ami egyre kiegyenlítettebb arányokat eredményez. Ma már bátran kijelenthetjük, hogy egyre több lábon állunk, nem csak a saját lábainkon, hiszen a keleti nyitás sikerének is köszönhetően Magyarország 2010 óta egy perifériás térségből egy gazdasági szempontból kiemelt találkozási ponttá vált.”
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
A magyar lelket nem értő nevetgélők úgy hitték, ők a korszellem – de aztán kiderült, hogy a magyarok többsége ezt a hármasságot vallja. Ungváry Zsolt írása.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Új szobrot tetetett ki a Ferenc téren.
Több tízezer euróról van szó.
