Lemondanak uniós szavazati jogukról a britek

A szeptember 1-től érvényes új rendben a brit tisztviselők már csak olyan uniós szintű megbeszéléseken vesznek részt, ahol az Egyesült Királyság szempontjából „a tárgyalás kimenetele kiemelt nemzeti érdeknek minősül” – közölte az EU-ból való kilépésért felelős londoni tárca. A kiemelt témák közé sorolják továbbra is a szuverenitást, a nemzetközi kapcsolatokat és a pénzügyeket érintő kérdéseket.

A brit nyilatkozat érvelésének értelmében az egyelőre még október 31-re tervezett kilépési dátum nagyon közel van, és az uniós megbeszéléseken nagyon sok olyan téma is felmerül, amely messze túlmutat ezen az időponton, így a szigetország szempontjából egyáltalán nem, vagy legalábbis kevésbé releváns. Egy uniós diplomata észrevétele szerint ennek ellenére különös, hogy környezet- és klímapolitika máris lekerült a brit prioritások listájáról.

Steve Barclay kilépésért felelős miniszter szerint az uniós megbeszéléséken való részvétel „hihetetlenül sok időt és energiát vesz igénybe”, ezért szükséges a brit jelenlétet körülbelül a felére csökkenteni. Az ülések egy részéről való távolmaradás „időt biztosít a tisztviselőink számára, hogy kellőképpen felkészüljenek az október 31-i kilépésre, és ki tudják használni az annak kapcsán adódó lehetőségeket” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A szavazati jogok egy részéről való lemondás ugyanakkor egy olyan nagy tagállam részéről, mint az Egyesült Királyság, torzulást okozhat az uniós döntéshozatali. Éppen ennek elkerülése érdekében döntött úgy London, hogy az olyan szavazásokon, amelyeken nem szándékozik részt venni, az EU soros elnökségét betöltő Finnországnak engedi át a mandátumát. Kritikus megjegyzések szerint azonban a döntés következtében az a fura helyzet áll elő, hogy egy 66 milliós nemzet uniós döntésalakító erejét egy alig 5 milliós nemzet használhatja átmenetileg.