Mihez kezd Európa Kínával?

Kínai és uniós tisztségviselők hétfőn Pekingben a Covid-járvány óta először tartottak magas szintű gazdasági és kereskedelmi találkozót személyesen, amelyet He Lifeng, kínai miniszterelnök-helyettes és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és kereskedelmi biztosa közösen elnökölt.

Konstruktív megbeszélések

A megbeszélések után a két tisztviselő hétfő este sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy a két fél „mélyreható, őszinte és termékeny” megbeszéléseket folytatott négy témáról – a makrogazdaságról, a kereskedelemről és a beruházásokról, az ipari és ellátási láncokról, valamint a pénzügyi együttműködésről. Abban is megállapodtak, hogy a két fél párbeszéd-mechanizmust hoz létre az exportellenőrzésre vonatkozóan.

Fang Dongkui, a Kínai Kereskedelmi Kamara főtitkára a Global Timesnak elmondta, hogy a személyes megbeszélések elősegítik a két fél számára a kínai-EU gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítését

ami növeli a kínai és az uniós üzleti közösségek bizalmát.

Az EU kereskedelmi vezetője hétfőn a pekingi Csinghua Egyetemen tartott beszédében azt mondta, hogy az EU nem a Kínától való elszakadásra törekszik, hanem a gazdasági függőségek csökkentésére és a kockázatmentesítésre. A biztos szombaton, a sanghaji Bund-csúcstalálkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott, „a kockázatcsökkentés nem szétválasztás.

de a blokknak meg kell védenie magát olyan helyzetekben is, amikor a nyitottságával visszaélnek”.

Az uniós biztos „nagyon kiegyensúlyozatlannak” nevezte az EU és Kína közötti kapcsolatokat. Elmondta, hogy Európa 2022-ben közel 400 milliárd eurós kereskedelmi deficitet könyvelt el, miközben a teljes import-exportforgalom meghaladta a 865 milliárd eurót, ami minden idők legmagasabb értéke.

EU protekcionizmus

A kínai fél szerint ugyanakkor azt kifogásolta, hogy az EU az elmúlt hónapokban az úgynevezett „kockázatcsökkentő” kampány keretében számos politikai motivációjú intézkedést hozott, amelyek negatívan hatnak Kínára és a kínai vállalkozásokra. Peking szerint Brüsszelnek valódi lépéseket kell tennie az erősödő protekcionizmus megállítása érdekében.

A hétfői megbeszélések során a kínai fél ismét kifejezte aggodalmát és elégedetlenségét a kínai elektromos járművekre vonatkozó uniós vizsgálat miatt. Azt is elmondta, hogy Kína hajlandó bővíteni az EU-ból származó importot, de reméli, hogy az EU feloldja a Kínába irányuló exportra vonatkozó korlátozásokat.

A párbeszédről és az EU kínai elektromos járművekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálatáról múlt heti sajtótájékoztatóján Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta,

és az EU vonatkozó intézkedései nem szolgálják a globális autóipar és az ellátási láncok stabilitását, és senkinek sem érdekei”.

Mao sürgette az EU-t, hogy teremtsen tisztességes, megkülönböztetésmentes és kiszámítható piaci környezetet a kínai és az európai elektromos járműipar közös fejlődéséhez, és közösen lépjenek fel a kereskedelmi protekcionizmus ellen. Kínai szakértők szerint az EU az elmúlt években számos protekcionista jellegű intézkedést hozott a beruházások, a kereskedelem és az ipar területén. „Mindezekkel a kérdésekkel sürgősen foglalkozni kell (...)

– fogalmazott a szóvivő. 

A szavakat tetteknek kell követniük

Kína azt is kifogásolta, hogy a múlt héten hivatalosan is hatályba lépett az EU európai chipekről szóló törvénye, amely az EU chipiparának támogatását célzó szubvenciókkal jár. Júniusban Brüsszel pedig elindította az európai gazdasági biztonsági stratégiát, amely lényegében kiszorítaná az unió piacáról a kínai 5G-beszállítókat, (Huawei, ZTE). 

– tették hozzá a szakértők. Fang azt is sürgette, hogy az EU, hogy tisztázza ezeket a lépéseket, és keressen megfelelő megoldásokat a kínai féllel. Az EU-nak „nem szabad olyan kereskedelmi és politikai eszközökhöz folyamodnia, amelyek túlfeszítik a nemzetbiztonság fogalmát, és átpolitizálják a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket” – mondta Fang. Peking szerint a kiegyensúlyozatlan kereskedelem az EU saját politikájának, nem pedig Kínának köszönhető.

Fokozó párbeszéd vs. kereskedelmi háború

A kínai és az uniós tisztviselők az elmúlt hónapokban többször is tárgyaltak kínai tisztségviselőkkel. Júniusban Li Csiang kínai miniszterelnök Németországba és Franciaországba látogatott, ahol elutasította a „kockázatmentesítés” retorikáját, és a mindenki számára előnyös együttműködést mellett állt ki. A G20-ak indiai csúcstalálkozójának alkalmával pedig Li az EU vezető tisztviselőivel találkozott, hangsúlyozva, hogy Kína fejlődése lehetőséget, nem pedig kockázatot jelent Európa számára.

Számos uniós tisztviselő is járt vagy tervezi (Orbán Viktor, magyar miniszterelnök is), hogy idén Kínába látogat, többek között Emmanuel Macron francia elnök áprilisban nagyszabású látogatást tett Pekingben. A múlt héten Zhang Guoqing kínai miniszterelnök-helyettes és Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke találkozott Pekingben, és a digitális területről folytatott magas szintű párbeszédet.

Dombrovskist követően legközelebb Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa, a jövő hónapban pedig Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Kínába – jelentette a South China Morning Post.

A találkozók ellenére ugyanakkor 

ennek ellenére továbbra is kérdéses, hogy mennyire lenne kifizetődő kereskedelmi háborút indítani Kínával szemben.

***

Nyitókép: Getty Images /  Florian Gaertner