Például Chile

A cikk tele van hamis állításokkal, csúsztatásokkal, lényeges tényeket nem közöl, csak egy ezek közül, az argentin államkötvényeket úgy veszik, mnt a cukrot. Kopits et. abba kellene hagyni a parasztvakítást.

Chilében bezzeg a lusztrációt is túlteljesítették :)

Még néhány gondolat. Chile meg a "chicagoi fiúk" vmilyen szinten a "neoliberalizmus" szimbóluma és ebből kifolyólag csak szélsőséges vélemények vannak róla, mindenki vagy gyűlöli, vagy isteníti. Az igazság valahol ott van, szerintem, hogy Allende idején Chile elment egy szoci irányba, és Pinochet idején talán valóban elment egy szélsőségesen "neolib" irányba, de lényegében aztán beállt egy normális egyensúlyi helyzetbe, ahol a szoci és neolib ideológia valamennyire egyensúlyozza egymást - és a dolog meglepően hasonlít egy normális konzervatív helyzetre. Chile ma már nem annyira államellenes, mint a "chicagoi fiúk" idején, de nem is annyira államfüggő, mint a legtöbb dél-amerikai ország: egyszerűen normális. A normalitás valahol ott van, hogy igen, kell az államnak korlátoznia a piacot, de ugyanannyira fontos, hogy az államot is korlátozni kell. E kettőt egyszerre kell elérni. Igen, ez bonyolultul hangzik, de csak addig az, amíg "modern" módon gondolkodunk, azaz erkölcsi szempontokat, erényeket, jellemeket nem veszünk figyelembe. Pedig azt kell. Ha az erkölcsi oldalt is figyelembe vesszük, akkor a chilei példa nagyon egyszerű és a logikus: a gazdasági szereplőknek felelősségteljesen kell dolgozniuk, és erre időnként az államnak kell kényszerítenie őket, ugyanakkor az államnak is felelősségteljesen kell dolgoznia, és erre a polgároknak kell kényszeríteni őket. Pl. Kirchnerék szvsz egyértelműen felelőtlenek.

"laza politikát kényszerít a monetáris intézményre. Az ebből következő magas inflációt a közszolgáltatásokra vonatkozó árkontrollal próbálják visszafogni." Ahhoz még közgazdásznak sem kell lenni, hogy tudjuk, hogy miért hülye ötlet ez, elég a történelmet ismerni: már Diocletianus is ezt kúrta el. Általában, ha és amikor feljön az "árdrágítás elleni küzdelem", az azt jelenti, hogy valamilyen formában a jegybank v. az állam túl sok pénzt teremtett.