Hadjárat a bormaffia ellen

2014. május 20. 12:02

Léteznek nem termő területek, amelyek papíron teremnek vagy olyan dűlők, amelyből egyik évben ötvenszer annyi szőlő jön le, mint más években.

2014. május 20. 12:02
Kiss Eliza
Agrárszektor

Agrárszektor.hu: Borászvélemények szerint katasztrofális hatása lehet az idei szőlőfelvásárlási árakra, hogy elárasztják az országot az Olaszországból származó, árletörő hatású olcsó importborok. A hivatalos statisztikák tavaly 409 ezer hektoliter olasz bor behozatalát rögzítik, de egyesek szerint a tényleges import elérhette akár az egymillió hektolitert is, mivel a behozott tételek jelentős része feketén kerül a piacra. A VM mennyire tartja súlyosnak a problémát?

Kiss Eliza: Az éves magyar lédig borimport mennyisége 2013-ban több mint félmillió hektoliter körül alakult. A behozott borászati termékek 99 százaléka az Európai Unió tagállamaiból, azon belül is elsősorban Olaszországból (97%) kerül hozzánk. Az importbor színesíti, bővíti a választékot, de aránya és fogyasztása általában véve nem számottevő a hazai borokéhoz képest. A hazánkba érkező olasz borok mennyisége az elmúlt két évben csökkenő tendenciát mutat, de az olasz import mintegy 98%-a a Kunsági borvidékre érkezik. A piaci zavart most az okozza, hogy az EU-ban és Magyarországon is jó volt a tavalyi szőlőtermés, megszűnt a keresleti piac.

A magasabb magyarországi termelési költségek miatt így a tömegbort előállító pincészetek kínálati ára nehezen tud a megváltozott piaci helyzethez igazodni. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet borra vonatkozó árinformációs jelentése szerint különösen a földrajzi jelzés nélküli, lédig kiszerelésű magyar vörös és rosé borok ára szakadt el jelentősen a hasonló, más tagállamokban termelt borok értékesítési árától. A magyar borok áringadozása igen jelentős a többi tagállam hasonló kategóriájú boraihoz képest. Változást hozhat azonban, hogy az új telepítésű alföldi szőlők nagy része az idén fordul termőre. A nagy mennyiségben ültetett Bianca fajta például komoly versenytársa lehet az olasz boroknak, hiszen azokhoz hasonlóan vékony, könnyed jellegű bort ad.

Agrárszektor.hu: Az olasz tömegborok importon belüli dominanciája mutatja, hogy az értékesítés jó üzlet lehet. Miért éri meg az importőröknek behozni az olasz borokat ahelyett, hogy kereskedőként a hazaiakat részesítenék előnyben?

K.E.: Az importőrök haszna az ÁFA nélküli zónában keresendő, hiszen vélhetően számla nélkül érkezik az olasz bor nagy része. Mivel a bor jövedéki termék, elviekben a hatóságoknak tudniuk kell annak mozgásáról. Olykor azonban »véletlenül« nálunk felejtődnek bizonyos bortételek, amelyeknek papír szerint nem Magyarország a célállomásuk, hanem más közösségi ország, így a hatóságok nem is keresik ezeket a tételeket. Természetesen folyamatos kockázatelemzéssel tudjuk, melyek a »visszaeső« cégek, ezek fokozott ellenőrzése a hatóság kiemelt feladatai között van.

Bár az ellenőrzést nehezíti, hogy a lebukott társaságok más néven is megjelenhetnek a piacon. Lehet látni a nyilvántartásokból, hol jelentenek le irreális termésátlagokat. Léteznek nem termő területek, amelyek papíron teremnek vagy olyan dűlők, amelyből egyik évben ötvenszer annyi szőlő jön le, mint más években.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kurbitalis
2014. május 24. 21:30
Az újságíró figyelmébe: "vagy olyan dűlők, amelyből" -helyett: AMELYEKBŐL!
trendo
2014. május 21. 09:58
Majd Viktor ezt is megoldja! Hiszen ő is érdekelt a borbizniszben...
marós
2014. május 21. 02:30
Ha igaz amit a szerző állít, akkor az ellenőrzés szigorításával megoldható a probléma.
pinceszövetkezet
2014. május 20. 17:55
Ide vezetett az elmúlt 24 év kormányainak az agrárpolitikája. A közösségi erőforrásokat ( 2004 előtt a hazait azután az EU-st is) nem az EU komfort szövetkezések hazai adaptációjára fordították, hanem a mindenkori kormány közeliek jutalmazásra, tették ezt trükkös pályázati kiírásokkal.Nem alakultak ki tehát a termék pályák. Az állam olyan nagy magán szőlőfeldolgozókba pumpálta a pénzt, amelyik nem rendelkezett szőlőfelülettel, és kihasználva az atomizált szőlőtermelőket a néhány napig forgalom képes szőlőteremésükkel kiszolgáltatott piaci helyzetét a szőlőtermelőkön érvényesített profit elvonással tovább erősítették pozíciójukat, és semmiféle közösséget nem vállalnak a szőlőtermelőkkel.. Így sikerült a 113 ezer hektáros szőlőpotenciánkat már az előcsatlakozáskor 93 ezerre csökkenteni, 10 év alatt 63 ezer hektárnál tartunk. Hogy érzékelhető legyen egy fő egy éves munkaidőalapját kb 3 hektár szőlő élőmunkaigénye fedi le kézi szüret esetén.tehát 10 ezer munkahelyet dobott el magától a szakma, nem beszélve az agrobiznisz beszállítói oldalát ért veszteségről és a tovább feldolgozás hasonló nagyságrendű munkahelyvesztésétől.. A jelenlegi kormánynak azonban deklaráltan a dél amerikai modell a célja, elutasította szövetkezést, kihagyta az Alaptörvényből, felszámolta a Szövetkezeti törvényt, amit Vékés profék integráltak a PTK-ba az még a szövetkezetekkel szemben támasztott Rochdale-i elveknek sem felel meg. tehát nincs remény, hogy változásra. A szőlőtermesztéssel még többen felhagynak, elaprózott egymást a piacon kényszerből ellehetetlenítő több ezer borászatra épülő nyugati alapanyag nélküli import nélkül már talán nem is működő képes ágazattá fajult a rendszerváltáskor még ígéretesnek tűnőágazat... Termelőcsoportok még vergődnek, és dacolnak az aktuál politikával, de meddig az senki sem tudja, jövőjüket csak egy EU-s agrárpolitikát megvalósító környezet biztosítaná, de erre jelenleg hatalmon levőkben nincs politikai akarat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!