Színlelt demokrácia?

„Az Európai Unió valóban megújulásra szorul. Reybrouckék cikke rámutat arra, hogy kell és lehet konstruktív kritikát megfogalmazni. Javaslatuk pontosan arra a demokrácia-deficitre vonatkozik, amit a magyar kormány is sérelmez, azonban olyan módon fogalmazza meg, amely kompatibilis az Európai Unió mainstream vonulatának értékrendjével is. Már ha valóban van megvalósítására politikai szándék, s Macron elképzelése nem csupán közérzetjavító PR-lufi. Ha valós elhatározás van a mögött, hogy az európai politikai elit javítsa a kommunikációt az uniós állampolgárokkal, akkor az elitnek avval a gondolattal is meg kell barátkoznia, hogy a »nép« teljesen más elvárásokat fogalmaz meg, mint amit ők helyesnek és követendőnek gondolnak. 

De van még itt valami, ami talán a konkrét ügynél is fontosabb. Két okból kell erről a témáról beszélnünk. 1. A magyar közéletben általában mindent a felületen kapargatunk. Esetünkben Macron tesz egy javaslatot, a magyar kormány negatívan reagál. És ennyi. Ki a hunyó? Naná, hogy a magyar kormány. Meglehet, így van, de elegánsabb lenne talán megismernünk más véleményeket is. Máskülönben tényleg oda jutunk, hogy Európában egyetlen politikus van, aki mindennel szembemegy, és ez Orbán Viktor. 2. Vannak más ügyek is, amelyek megítélésében koránt sincs európai konszenzus. Botorság ezért úgy láttatni őket, mintha lenne. A jövőben élni fogunk a lehetőséggel, hogy akár az ellenzék, akár a kormány akar valamit a maga egyoldalúságában elénk tárni, arra egy-egy neves nemzetközi szakértő árnyaló véleményével válaszolunk.

Tesszük mindezt a gondolkodás nyitottsága és a vélemények szabad ütközése, azaz: a nem színlelt demokrácia jegyében.”