Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Hatalmas szeletet foglalnak el a multik a magyar gazdaságban – derült ki a Civitas Intézet konferenciáján. De mit jelent ez pontosan? Mekkora a bevételük, mennyi embert foglalkoztatnak, mennyit lehet keresni náluk? Jó-e a különutasság a gazdaságban, és hogyan kellene startupokkal összefogni? Ilyen kérdéseket feszegettek az előadók a Civitas Intézet multikról szóló, csütörtöki konferenciáján, amit politikusok kerekasztala zárt.
A száz legnagyobb magyarországi vállalatból csupán hét van magyar tulajdonban – jelentette ki előadása elején Vértesy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, közgazdász a Civitas Intézet csütörtöki, multikról rendezett konferenciáján. Hozzátette: a nagyvállalatok foglalkoztatják a munkavállalók 35 százalékát, és ők termelik a GDP 46,5 százalékát. Árbevételük 26 ezer milliárd forint. Ennek 20 százalékát a top 5 vállalat adja össze.
A top 8-ba a Mol, az Audi, a General Electric, az MVM, a Telekom, a Richter, a Hankook és a Mercedes tartozik bele. Ha megnézzük, kik a legnagyobb foglalkoztatók megyénként, látni fogjuk, hogy az autóipar nagyon hangsúlyos hazánkban.
A multinál az állami támogatások mértéke 11 százalékkal emelkedett 2011 és 2016 között, 170 milliárd forintra. Egy multiknál létrehozott állást az állam 4,6-6,4 millió forinttal támogatott, míg a kis- és középvállalkozások nem kaptak ilyen támogatást – jelentette ki Vértesy László.
A multiknál átlagosan dupla akkora összeget lehet keresni, mint máshol, de a nyugati multis keresetekhez mérve ez még olyan, mintha egy nyugati mikro- vagy kisvállalkozásnál dolgoznánk – tette hozzá a közgazdász. A nettó bérkülönbség 6-800 euró a nyugati és a magyarországi multik között. Ugyanakkor jobb a helyzet, mint korábban, némi felzárkózást lehet tapasztalni, de a német multis béreknek így is az egynegyedét, egyharmadát keresi egy magyar multi-alkalmazott.
Nem jó különutasnak lenni?
Deák Dániel jogász a külföldi és haza tőke adózásáról beszélt, előadását egy jogelméleti levezetéssel kezdve, amelyben megállapította, hogy Magyarország nem az integrációnak a nyugaton a felvilágosodás óta bevett modelljét követi, hanem a nemzetállami szuverenitás és különutasság partikularizmusát, ami szerinte nem jó, mert a világ nem efelé megy .
Elmondta: a nemzetállam nem véd és nem kötelez, folytonossági hiányok vannak az érvényes jogban, a nemzetközi adózás pedig jogiasodik. Az állam elefánt a porcelánboltban, ezért a puha jog egyre fontosabb, ami a vállalatközi megállapodásokat és bizalmi kapcsolatokat jelenti.
Itthon - tette hozzá – túl sokat adóznak túl kevesen, magas a bérre rakódott adóteher, túladóztató államban élünk, ami miatt jelentős a fekete- és szürkegazdaság, és következménye lehet a társadalmi fragmentálódás is.
A magyar közpénzügyi politika átalakul a korporatív állameszmény irányába: mindig is túl nagy volt a teher a szegényeken a gazdaságösztönzés miatt, de 25 év alatt ez nem vált valóra. Ez ugyanakkor – mutatott rá Deák Dániel – nem magyar, hanem térségi sajátosság.
Ugyanakkor, mint mondta, az adópolitika egyik célja a természetes módon létrejövő egyenlőtlenségek csillapítása kellene, hogy legyen.
Deák szerint az ágazati különadók keresztezik az adósemlegességet.
Az oligarchaadó-javaslatot ugyanakkor rossz ötletnek tartja (eszerint az átláthatatlan közbeszerzésekből, származó jövedelmek 75 százalékát el kell vonni) – ez szerinte ugyanaz a gondolkodásmód, ami a 98 százalékos jövedelemadó mögött bújt meg. Nem a jövedelmet kell közvetlenül megadóztatni, hanem az igazságtalanságok forrását kell megszüntetni – mondta Deák Dániel.
A vállalkozói név megint szép lesz?
Végül a startupokról beszélt Bethlendi András, a BME docense. Bethlendi kifejtette: háromféle nemzetgazdaság van a világon: a harmadik világra gyakran jellemző olcsó, élőmunkán alapuló; az egy fokkal fejlettebb gazdaságok, amelyek összeszerelő üzemek, s ahol a mérethatékonyság a döntő – Magyarország ide tartozik egész Közép-Európával együtt; és a fejlett gazdaságok, amelyekben különösen fontos a humántőke és az innováció.
Bethlendi hangsúlyozta: a versenyképesség egyik eleme az innováció. A startupok korában lehet, hogy a korábban pejoratív vállalkozó kifejezés megint pozitívvá válik. Az utóbbi években az alulról jövő innováció erősödik meg.
A közgazdász megkülönböztette az angolszász és az európai vállalkozási kultúrát: az angolszász attitűd a kockáztatás, az európai a kockázatkerülés. Így az új vállalkozásokat az angolszászok a tőkepiacról finanszírozzák, a kontinentális megoldás viszont a banki finanszírozás. Ez azért problémás, mert míg a tőkepiaci válságok egy-két évig tartanak, aztán megy tovább az élet, a bankpiaci válságok sokkal durvábbal.
A magyarországi tőkepiac elemei: az egyetemi spin-off (kutatóműhelyek eredményeinek piacosítása), az üzleti angyalok (magánvagyonukat befektető üzletemberek), az inkubátorprogramok és az akcelerátorprogramok.
A nagyvállalatok ugyanakkor egyre inkább intézményesítik a kapcsolataikat a startupokkal – jelentette ki Bethlendi, hozzátéve: a kezdeti nehézségekben anyagi és szakmai támogatás kell a startupoknak, ebben a nagyvállalatoknak nagy szerepe lehet, mivel az EU-s támogatások és a banki finanszírozás nehézkes. A nagyvállalatok ezzel sokat nyerhetnek.
A szakmai előadásokat a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Momentum és az Együtt politikusainak kerekasztal-beszélgetése követte, amelyen egyetértés volt abban, hogy a szektoriális különadókat ki kell vezetni. Az MSZP, az LMP és a Fidesz-KDNP nem képviseltette magát a beszélgetésen, amelynek első húsz percét közvetítettük.