Hanyagolná az Európai Bizottság a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, mert Tusk alatt már nincs szükség rá
Meggyőzte őket az akcióterv első lépésének végrehajtása, Magyarország esetében hét hónapot vizsgálódtak.
Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes javasolta, hogy csökkentsék az Európai Bizottság tagjainak „nagyon magas fizetését”.
Európának nem a lengyel jogállamisággal, hanem szolidáris segítségnyújtással kellene foglalkoznia a valódi problémát jelentő koronavírus-járvány idején – reagált a lengyel igazságügyi tárca közleményében az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki ülésére.
A szakbizottsági ülésen elhangzottak szerint veszélyben a lengyel jogállamiság, többek között az igazságügyi reform miatt, és le kellene mondani a májusi lengyel államfő-választás megtartását.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a LIBE ülésén hangsúlyozta: Lengyelországban nem a demokráciával van baj, hanem a rosszul működő bíróságokkal. Az igazságügyi reform célja ennek a helyzetnek az orvoslása – olvasható a varsói igazságügyi tárca közleményében.
A dokumentumban szintén idézett Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes az európai szolidaritás jegyében javasolta, hogy csökkentsék az Európai Bizottság tagjai és a magas beosztású uniós tisztségviselők „nagyon magas fizetését”, és az így nyert pénzzel a járvány által a leginkább sújtott országokat, például Olaszországot és Spanyolországot támogassák.
A lengyel elnökválasztás kapcsán a LIBE ülésén szintén felszólaló Patryk Jaki volt igazságügyi miniszterhelyettes, a lengyel kormánypárt EP-képviselője aláhúzta: a levélben történő szavazás nem veszélyezteti a demokráciát, hiszen ugyanígy rendezték meg a járvány során a bajorországi helyhatósági választás második fordulóját. „Németországban szabad, Lengyelországban pedig nem? Miféle (uniós) alapszerződés alapján?” – tette fel a kérdést Jaki.
A lengyel elnökválasztást még a járvány kitörése előtt május 10-re hirdették meg. Az egészségügyi helyzet miatt a lengyel alsóház (szejm) április elején megszavazta a levélben történő szavazást elrendelő törvénytervezetet. Ez jelenleg az ellenzéki többségű szenátus döntésére vár, melynek határideje május eleje. Az ellenzéki pártok a járványhelyzetre és a választók biztonságára hivatkozva az elnökválasztás elhalasztását követelik. Hivatkoznak a választási kampány korlátozott lehetőségeire is, mindazonáltal az összes jelölt napi rendszerességgel lép fel a lengyelországi médiában.
(MTI)